hu / en

Absztrakt 2021. szeptember 20.

A tartalomból: Interjú Pálné Kovács Ilona akadémikussal, Adatelemzési tankönyv, Lejárt tartozások fogságában, Termékválaszték és termelékenység, Sokkterjedés a fejlett gazdaságok között, Zsugorodó vidéki területek és még sok más...

Az Absztrakt a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont rendszeres tudományos hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.

Absztrakt letöltése pdf-ben

KRTK interjú

A pécsi Uránvárosban nőtt fel, középiskolába azonban már „bejárt a városba”. Előbb általános asszisztens és gyermekápolói végzettséget szerzett, majd mivel a tanárképzőre nem került be, a pécsi jogi karon végzett. 1978-ban került a Dunántúli Tudományos Intézetbe, ahol Bihari Ottó akadémikus hatására a helyi közügyekkel kezdett foglalkozni, majd Enyedi György mellett részt vett a regionális tudományág meghonosításában és az RKK országos hálózata kiépítésében. Szakmai sikereit elmondása szerint annak köszönheti, hogy a kihívásokra mindig igent mondott, ha kapott egy feladatot, azt elvállalta. Pálné Kovács Ilona akadémikussal (RKI) Siposs Zoltán beszélgetett. Tovább

 

Kutatások

Adatelemzés üzleti, gazdasági és szakpolitikai döntésekhez

A néhány hónapja megrendítően fiatalon elhunyt Kézdi Gábor (University of Michigan, Ann Arbor és KTI) Békés Gáborral (CEU és KTI) közösen írt, a Cambridge University Pressnél megjelent adatelemzési tankönyve nagy valószínűséggel referenciaként szolgál majd az eljövendő generáció számára . A kötet a vállalatok döntéshozói számára éppúgy értékes tudást kínál, mint a gazdasági, szakpolitikai elemzőknek. Átfogóan tárgyalja a regressziós elemzéseket, a gépi tanulást és az ok-okozati elemzéseket, valamint kitér arra is, hogy mikor, miért és hogyan működnek a módszerek, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Elemzéseiket a szerzők esettanulmányokon keresztül szemléltetik, amelyek mindegyike egy-egy iparág szempontjából releváns kérdést jár körül. A tudásanyag elsajátítását 360 gyakorló kérdés és 120 adatgyakorlat segíti. Az elemzésekhez szükséges Stata-, R- és Python-kódokat, valamint más forrásanyagokat és adatokat a www.gabors-data-analysis.com webhelyen találhatják meg. Tovább

Lejárt tartozások fogságában

Magyarország legelmaradottabb térségeiben még prosperáló időszakban is sokan éltek pénzügyi kirekesztettségben. A reménytelen nagyságúvá nőtt tartozások miatt sokan arra rendezkedtek be, hogy nem vállalnak bejelentett munkát, nem nyitnak bankszámlát, és emiatt folyamatos stresszel élnek együtt. A nemteljesítő hitelek azonban nemcsak egyéni szinten, de össztársadalmi szinten is nagy költségekkel járnak, olvasható Berlinger Edina, Dobránszky-Bartus Katalin és Molnár György (KTI) Közgazdasági Szemlében megjelent cikkében. Az empirikus elemzés alapjául szolgáló természetes gondolatkísérlet az, hogy mi történne, ha a régóta fennálló nemteljesítő hiteleket újra tárgyalnák és (akár részleges adósságelengedéssel kombinálva) újra strukturálnák, ezzel elhárulna az adósok feje fölül a behajtás fenyegető réme. Kutatásunk célja az, hogy kiderítsük, várhatóan milyen hatása lenne egy ilyen programnak a foglalkoztatásra, a bankszámlahasználatra és a népesség egészségi állapotára nézve. Tovább

Termékválaszték és termelékenység

Egy vállalat termékválasztéka azt tükrözi, hogy a vállalat mennyire sikeresen tud részt venni a belföldi és külföldi versenyben. Csak az új termékek folyamatos bevezetése révén tartható fenn a versenyképesség a hazai és a nemzetközi piacokon, ahol az új termékek bevezetéséből származó előnyök gyorsan eltűnhetnek a versenytársak megjelenésével. A kizárólag a belföldi piacon működő cégekhez képest az exportálóknak sokkal nehezebb versenyfeltételek között kell folyamatosan megújítaniuk és kiigazítaniuk a termékportfóliójukat a meglévő termékeik minőségének javításával vagy új termékek bevezetésével. Halpern László (KTI) Statisztikai Szemlében megjelent tanulmányában magyar adatok alapján vizsgálja, hogy a hazai és a külföldi piacokra bevezetett új termékek számát milyen tényezők befolyásolják. A vállalati jellemzők közül a méretet, a tulajdonosi szerkezetet és a termelékenységet veszi figyelembe. Ezeken túl a vállalat által felhasznált importtermékek adatait is tanulmányozza, részletes termék- és partnerbontásban. Tovább

Oktatáspolitika hatása a nemek közötti tanulási különbségekre

Köztudott, hogy a lányok olvasási teszteken általában jobban teljesítenek, mint a fiúk, míg matematikából általában lemaradnak tőlük. A nemek közötti különbségek azonban nagymértékben eltérnek az egyes országok között. Míg a szakirodalom ezeket a különbségeket főleg kulturális tényezőknek tulajdonítja, Herman Zoltán (KTI) és Kopasz Marianna Research Papers in Educationben megjelent angol nyelvű tanulmányában azt vizsgálják, hogy ez az országonkénti eltérés összefügghet-e a helyi oktatáspolitikai jellemzőkkel. Kutatásuk három elemet vizsgál: a korai követést, a tanulóközpontú oktatási formákat és az évismétlést. A 2012-es PISA-felvétel alapján végzett elemzés azt igazolta, hogy a nemek közötti különbségek valóban összefüggésbe hozhatók a különböző oktatási rendszerek bizonyos jellemzőivel. Először, a korai követés közvetlen hatással van a teszteredmények különbségeire a lányok javára. Másodszor, a tanulóközpontú oktatási formák a lányok számára előnyösebbek az országok közötti, azokon belüli, valamint az iskolákon belüli összehasonlításban. Végül, az évismétlés oktatási eszköztárban alkalmazott súlya is összefügg a nemek közötti különbségekkel, minél szigorúbb az oktatási rendszer, annál jobbak a fiúk lányokhoz mért eredményei, ami matematikából az olló szétnyílását, olvasásból pedig összezáródását jelenti. Tovább

Életpálya-jövedelem, várható élettartam és nyugdíj

A hagyományos nyugdíjirodalom feltette, hogy a születéskor vagy nyugdíjazáskor várható élettartam – azaz adott életkorban a halandóság – független a jövedelemtől, így a nyugdíjképlet degresszivitásával, azaz a keresetek beszámításának csökkenő mértékével határozták meg a nyugdíjséma újraelosztási mértékét. Újabban egyre nagyobb figyelmet kap, hogy különböző országokban és különböző években a nyugdíjazáskor várható élettartam – különösen a férfiaké – az életpálya-jövedelemmel párhuzamosan növekszik. Simonovits András (KTI) Statisztikai Szemlében megjelen tanulmánya egyrészt bemutatja, hogy különböző országokban és években miként növekszik a nyugdíjazáskor várható élettartam az életpálya-jövedelem párhuzamos növekedésével. Majd egyszerű modellszámításokkal szemlélteti, hogy milyen módon hat e tapasztalati tény a különböző típusú nyugdíjrendszerekre. A szerző fő eredménye, hogy az elvárt méltányosság az arányos és az alapnyugdíj keverését vagy az arányos nyugdíjhoz képest degresszív rendszer alkalmazását teszi szükségessé. Tovább

Trendek és töréspontok II. – Világgazdasági Tudományos Tanács

Az Akadémiai Kiadónál megjelent Szanyi Miklós (VGI), Szunomár Ágnes (VGI), és Török Ádam (MTA) által szerkesztett tanulmánykötet a Világgazdasági Tudományos Tanács második, 2019/2020-as ciklusában megvitatott elemzéseket tartalmazza. A kötetben a Világgazdasági Intézet számos munkatársának írása szerepel, így más szerzők mellett olvasható N. Rózsa Erzsébet, Ricz Judit, Sass Magdolna, Szalavetz Andrea, Szanyi Miklós, Szigetvári Tamás és Szunomár Ágnes tanulmánya is. Az évad során olyan érdekes és aktuális világgazdasági jellegű témák kerültek a Tanács elé, amelyek vagy a kelet-közép-európai régióval foglalkoznak, vagy olyan térségek gazdasági helyzetére, kihívásaira koncentrálnak, amelyek az utóbbi időben Magyarországon is a tudományos érdeklődés homlokterébe kerültek. Az előadók és opponensek − tehát a kötet későbbi szerzői − különböző szempontokból dolgozták fel az egyes témákat, így a közgazdasági megközelítések mellett megjelenik a történészi, bölcsészettudományi, sőt az üzleti nézőpont is. Tovább

Digitalizáció és lokációs előnyök Magyarországon

A globalizáció lassulása és a járvány okozta termelési zavarok felerősítették a globális termelési láncok átszervezési törekvésit. Ebben a folyamatban a multinacionális cégek döntéseinél ismét előtérbe kerülnek a telephelyelőnyök. A modern vállalatok már digitalizált rendszerben működnek, új üzleti modellek jönnek létre, fontossá válik például az innováció, a digitális infrastruktúra és a nemzetközi együttműködés. A digitalizáció terén a legtöbb mutató esetében Magyarország még mindig a lemaradók között szerepel, főleg a hazai kis- és középvállalatokat tekintve. Éltető Andrea (VGI) Külgazdaságban megjelent cikke bemutatja, hogy hogyan fogyott el a korábbi legerősebb magyar telephelyelőny: a szakképzett munkaerő, illetve hogyan erodálódott a stabil üzleti környezet és a jogbiztonság is. A kutató az oktatási rendszer átfogó, a jelenleg szükséges kompetenciákat kialakító fejlesztésére ösztönzi a döntéshozókat, hogy Magyarország is kihasználhassa a digitalizáció előnyeit, és jól teljesítsen a nemzetközi versenyben. Tovább

Integráció és digitalizáció a kelet-közép-európai autóiparban

A kelet-közép-európai országok meghatározó szerepet játszanak az európai autóiparban: költségalapú előnyeik és relatív fejlett technológiai környezetük révén hozzájárulnak az Európai Unió versenyképességéhez. Sass Magdolna (VGI) és szerzőtársai Pelle Anita és Tabajdi Gabriella a kereskedelmi költségek elméletének segítségével vállalati mintán keresztül vizsgálja, hogy az utóbbi időben hogyan változtak a régió lokációs előnyei, és hogyan hathat a digitalizáció a lokációs és befektetési döntésekre az autóiparban. Következtetéseik szerint a digitalizáció egyre szélesebb körű, elterjedtebb használata csökkenti a kereskedelmi költségeket, és új perspektívát nyit a vállalatok számára az Európai Unió gazdaságába mélyen integrálódott kelet-közép-európai autóiparban is, miközben veszélyt is jelenthet a periférikus területekre. Tovább

Zsugorodó vidéki területek Európában

A 2008-as pénzügyi válságot közvetlenül követő években a versenyképesség „motorjainak” azonosítása és támogatása került előtérbe. Ez érthetően a tudásalapú tevékenységeknek otthont adó városi területekre összpontosította a szakpolitikusok figyelmét. Tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy az ilyen stratégia ugyan hatásos a nemzeti szintű átlagos növekedés elérésére, de a regionális egyenlőtlenségek növekedésével jár. A konvergencia lassulása esetenként megfordulása nyilvánvalóvá tette, hogy egyes vidéki területek nagyban elmaradnak a városiak mögött, és úgy tűnik, hogy a „terjedési hatások”, amelyekről általában feltételezik, hogy a gazdasági előnyöket a gazdasági „gócpontokból” a perifériára továbbítják, nem működnek túl jól. Kovács Katalin (RKI), Tagai Gergely (RKI) és szerzőtársaik kötete az 2019-2020 közötti ESCAPE (European Shrinking Rural Areas: Challenges, Actions and Perspectives for Territorial Governance) nemzetközi kutatási program eredményeit foglalja össze. Eredményeik szerint 2033-ra az európai vidéki régióknak 59 százaléka lesz érintett a zsugorodásban, azaz az egy vagy több generáción belül bekövetkezett lakosságszám csökkenésben. Tovább

Nagyvárosok Magyarországon

A magyar nagyvárosok fejlődési pályájáról az elmúlt húsz évben nem készült sem értékelő, sem összehasonlító tanulmánykötet. Ezt a hiányt pótolja a Rechnitzer János (RKI) és Berkes Judit által szerkesztett kötet, amely a „A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés” elnevezésű KÖFOP program keretében lefolytatott kutatásokat mutatja be. 16 szerző 15 tanulmánya dolgozza fel a hazai településhálózat csomópontjainak jellemzőit, fejlődési irányait, érdekességeit. Áttekintést nyújtanak a korábbi kutatási irányokról, gazdasági szerkezetük alakulásáról, a kormányzási modellekről, a társadalmiszerkezet-változási trendjeikről, a kulturális környezetről, a városszerkezet átrendeződéséről, majd összefoglalják fejlődési pályáik jellemzőit, keresve a közös és egyedi elemeket. Mindehhez társul a nyolc nagyvárost (Debrecen, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár) elemző-értékelő tanulmány. A szerzők a kötetet nemcsak a nagyvárosok vezetőinek, politikusainak, tervezőinek ajánlják, hanem a befektetőknek és gazdasági szereplőiknek, akik döntéseik megalapozásához szakszerű és tudományos információkat nyerhetnek belőle. Tovább

A sokkterjedés változásai a fejlett gazdaságok között

A Lehman Brothers 2008. szeptember 15-i csődbejelentését követően a pénzügyi összeomlás a korábbiakhoz képest gyorsabban söpört végig a nemzetközi piacon. Az események következményeképpen a gazdasági válságok megújult figyelmet kapnak – az egyre növekvő szakirodalom az okok megvitatása mellett a következményeket is tárgyalja. A pénzügyi válság hozta elő azt a kérdést is, hogy a gazdasági sokkok hatásai milyen módon és csatornákon terjednek a különböző országok között, és ráirányította a figyelmet a különböző gazdasági idősorok szinkronizáltságának fontosságára. A globalizálódó világgazdaság a válságok terjedése szempontjából azt a kockázatot rejti, hogy a több dimenzióban szorosan összekapcsolódó régiók, nemzetgazdaságok sérülékenyebbé válnak a lokálisan jelentkező válságtünetekkel szemben: a sűrűbb gazdasági kapcsolatrendszer a különböző zavarok gyorsabb terjedéséhez vezet. Iloskovics Zita (RKI) és Sebestyén Tamás (PTE) Statisztikai Szemlében megjelent tanulmánya a világgazdaság 25 országának kapcsolatrendszerét térképezi fel a bruttó hazai termék növekedési ütemeinek együttmozgásán keresztül, 1961 és 2019 közötti negyedéves bontású adatokon. Tovább

A trianoni békeszerződés és a gazdasági konszolidáció hatása a magyar bankhálózatra

Gál Zoltán (RKI) Területi Statisztikában megjelent tanulmánya az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésnek a magyar bankrendszerre gyakorolt hatásait vizsgálja. Elemzi a határváltozásoknak a bankhálózatra és a két világháború közötti magyarországi városfejlődésre kifejtett folyamatait. A határokon átnyúló változások jelentős eszköz- és tőkeveszteségeket okoztak a bankrendszer szereplői számára. Az új határral elválasztott fiókok és a bankközpontok közötti kapcsolatok megszakadása hosszú évekre az eszközök befagyasztását és a nem teljesítő hitelek felhalmozódását vonta maga után. A szerző röviden áttekinti a határokon kívül rekedt, elszakított bankhálózat konszolidációjának nehézségeit és a határon túli magyar érdekeltségű pénzintézetek térvesztésének tendenciáit. A tanulmány felvázolja azokat a tényezőket is, amelyek meghatározták a magyarországi regionális bankközpontok két világháború közötti területi átalakulását. A szerző megállapítja, hogy Budapest mint pénzügyi központ szerepének jelentős mértékű megerősödése, illetve a vidéki bankközpontok hanyatlása nemcsak a békeszerződéssel, hanem sokkal inkább a piaci koncentráció korábban kezdődött, térgazdaságtani szempontból is elemezhető tendenciáival magyarázható. Tovább

 

Szuburbanizáció környezeti hatásai Győr környékén

 A szuburbanizáció az egyik legjelentősebb városfejlődési folyamat napjainkban Európa-, sőt világszerte. Nem csupán a nagyvárosokat, metropoliszokat érinti, hanem a kisebb vidéki városok térségeit is. Számos környezeti hatása közül kiemelkedik a forgalomnövekedés, ami nem csupán a dugók és balesetek számának szaporodásával, hanem a közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátás jelentős mértékű emelkedésével is jár. Igaz, hogy a vidéki agglomerációkban a szuburbanizáció léptéke lényegesen kisebb, mint a metropoliszokban, azonban a kiköltöző lakosság az ingázáshoz nagyobb arányban veszi igénybe az egyéni közlekedési formákat. Hardi Tamás (RKI), Farkas Orsolya (RKI) és Hegyiné Bolla Katalin (RKI) – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja, a thesszaloniki Aristotle Egyetem, valamint egy görögországi környezetvédelmi tanácsadó cég együttműködésével kifejlesztett szoftver, a COPERT (Computer Programme to calculate Emissions from Road Transport) segítségével – becslést készítettek a Győr környéki szennyezőanyag-kibocsátás 1995 és 2018 közötti változásáról. Tovább

 

Színes statisztika

A technikailag automatizálható időráfordítás néhány szektorban.

Forrás: Koós Bálint, portfolio.hu

Sajtószemle

KRTK blog – Portfolio.hu

A KRTK a Portfolio.hu pénzügyi gazdasági hírportállal együttműködésben közös blogot indított, ahol a KRTK kutatói közzéteszik gazdaságelemzési írásaikat.

A magyar cégek egymástól lesik el az ötleteket, és ezzel egész Magyarország jól jár Békés Gábor, Harasztosi Péter – 2021. szeptember 05.

Egyre élhetetlenebbé teszi a megnövekedett autóforgalom az életet Magyarország egyik legszebb tájegységében Dr. Jóna László, KRTK, Dr. Henézi Diána Sarolta – 2021. augusztus 29.

Hátrányba kerülhet a vidéki Magyarország az automatizálás előretörése miatt Koós Bálint – 2021. augusztus 20.

Uniós karbonvám: kulcsmegoldás a klímaharcban, vagy egy kereskedelmi háború kezdete? Muth Dániel – 2021. augusztus 13.

Megismételhető-e a gazdasági csoda, ahogy a szegény ázsiai országokból gazdag és fejlett államok lettek? Ricz Judit– 2021. augusztus 3.

Sikeresebbek leszünk az olimpián, ha több pénzt és energiát áldozunk a sportra? Itt a válasz Csurilla Gergely, Fertő Imre – 2021. július 27.

A gazdaságunk fejlettsége is múlik a kutatási intézményeken: hogy áll Magyarország? Sebestyén Tamás, Braun Erik, Iloskics Zita – 2021. július 25.

Mit tettek a gazdák a pandémia alatt? Fertő Imre – 2021. július 15.

A földhasználat változásának hatása a fenntarthatóságra Hoyk Edit, Farkas Jenő Zsolt, Hardi Tamás – 2021. július 12.

Kiskakas vagy jávorszarvas: COVID-válságmenedzselés Franciaországban és Svédországban Somai Miklós – 2021. július 3.

Csapatjáték nagy téttel – A szabadalmi együttműködések szerkezete Európában Tóth Gergő, Juhász Sándor, Elekes Zoltán, Lengyel Balázs – 2021. június 27.

 

VGI Blog

Győzött a közöny – avagy néhány szót a francia regionális választásokról Somai Miklós – július 14.

 

KTI Blog – nemzetközi cikkajánló Madarász Aladártól

Várni az inflációt: az 1950-es évek eseteExpecting Inflation: The Case of the 1950s
Gabriel Mathy, Skanda Amarnath and Alex Williams, 2021. szeptember 14. – Employ America

A Pandexit gazdasági kockázataiThe Economic Risks of Pandexit, Howard Davies, 2021. szeptember 13. – Project Syndicate

Miért tartósak a pénzügyi mániákWhy Financial Manias Persist, Ben Carlson, 2021. szeptember 12. – A Wealth of Common Sense

Mit érdemes tudni a közgazdaságtanban?What’s worth knowing in economics? A global survey among economists, Peter Andre, Armin Falk, 2021. szeptember 7. – VOX EU CEPR

A koronavírus és az emberi szabadságCOVID-19 and Human Freedom, Joseph E. Stiglitz, 2021. szeptember 7. – Project Syndicate

Átevickélés két évszázadon: a brit hegemónia végeA. Howes recenziója Duncan Weldon könyvérőlTwo Hundred Years of Muddling Through — the end of British hegemony, 2021. szeptember 7. – Financial Times

Hogyan lett a 2020-as válság majdnem rosszabb a 2008-asnál?2020 Was Almost Worse Than 2008, Adam Tooze, 2021. szeptember 6. – The Atlantic

Az üzletember-politikusok felemelkedéseThe Rise of Business Politicians, Ilona Babenko, Viktar Fedaseyeu, Song Zhang, 2021. szeptember 2. – ProMarket

A koronavírus és a neoliberalizmus válságaHas Covid ended the neoliberal era?, by Adam Tooze, 2021. szeptember 2. – The Guardian

Elvesztjük az inflációs horgonytLosing the inflation anchor, Ricardo Reis
2021. szeptember 8. – Brookings

 

Programajánló

szeptember 22-24., 12.00 –  Pécs,  A vidéki Magyarország a pandémia korában IX. Falukonferencia, RKI, Helyszín: Magtár – Pécs, Dóm tér 6.szeptember30. 9.00 – 11.00 Budapest/online Drucker Luca (CEU) –Meritocracy and Persistent Luck, KTI szeminárium

október 1-2. Győr, Fiatal Regionalisták XII: konferenciája

október 7. 13.00 – 15.00 Budapest/online Győrfi Anita (Vienna Graduate School of Economics) – Estimating gender differences in returns to elite schools, KTI szeminárium

október 7. 10:00 11.30 Budapest, Ricz Judit: Post-crisis developmental state: perspectives from the global periphery, VGI Műhelybeszélgetések

november 5-6. Szirák, Éves munkatudományi konferencia, KTI, MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság, Info: reizer.balazs@krtk.hu

november 9. Budapest, Társadalmi innovációk és az üzleti innovációk társadalmi környezete, KTI, KRTK TK, Info: havas.attila@krtk.hu vagy medve-balint.gergo@tk.hu.

november 29-30. Budapest/online, 7th The Role of State in Varieties of Capitalism (SVOC): The changing repertoire of state intervention to promote development in an unfolding new world order, VGI, CEU

Írta és szerkesztette: Balabán Zsuzsa, Olvasószerkesztő: Patkós Anna, Publikációk szolgáltatásával közreműködött: Bálint Éva, Miátovics Csilla


Feliratkozás/leiratkozás