hu / en

Tóth Gergő a Junior Prima díj „Magyar Tudomány” kategóriájának idei díjazottja Tovább olvasom

Tovább olvasom

Sziklai Balázs és Lengyel Balázs új tanulmánya megjelent a Social Network Analysis and Mining szakfolyóiratban Tovább olvasom

Tovább olvasom

Within-job gender pay inequality in 15 countries - Boza István és szerzőtársai új tanulmánya Tovább olvasom

Megjelent a Nature Human Behaviour folyóiratban Tovább olvasom

Az én köpenyem csak arra kellett, hogy meglebbentsem a lehetőséget - Interjú Rechnitzer Jánossal Tovább olvasom

Tovább olvasom

Női és férfi karrierutak Magyarországon - Ilyés Virág és Lőrincz László cikke a Szociológiai Szemlében Tovább olvasom

Tovább olvasom

Megjelent a Tér és Társadalom legújabb, 2022/4-es száma Tovább olvasom

Tovább olvasom

James W. Scott: Visszatekintve a regionalizációra – mit tanulhatunk belőle? – székfoglaló előadás

2022.10.05. | MTA Székház, Kisterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

 

James W. Scott:

Visszatekintve a regionalizációra – mit tanulhatunk belőle?


Székfoglaló előadás


Időpont: 2022. október 5., 11:00 óra
Helyszín: MTA Székház, Kisterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Meghívó

A regionalizáció a területi politika befolyásos paradigmája volt, amely a 20. század végének globális átalakulásával jelent meg. Bár meglehetősen összetett elképzelésként jelent meg, alapfeltevése a következő volt: a globalizáció kezelése érdekében a nemzetállamoknak „át kell méretezniük” a területi közigazgatást, és a meglévő formális szervezeti egységek közötti köztes kormányzati szintek létrehozásával a „régiót” kell előnyben részesíteniük. Ezt az elképzelést támogatta a városrégiók és a globális városok növekvő nemzetközi jelentősége, amelyek a nemzetállamoknál dinamikusabbnak, rugalmasabbnak és hatékonyabbnak bizonyultak a növekedés előmozdításában. A regionalizáció támogatói közé tartozott az EU, a Világbank, az IMF és számos befolyásos agytröszt. Számos európai, észak- és dél-amerikai országban valósultak meg régióépítési projektek különböző léptékben és különböző fejlesztési célokkal. A 2000-es évek eleji fénykora óta azonban a regionalizáció nagyon csendes és szerény életet él. Számos, a reformok és kísérletek időszakában létrehozott „projektrégió” az állam tervezési egységeivé degradálódott, és alacsony stratégiai hatással bír. A regionalizáció tehát kudarcot vallott? Miért veszítette el a regionalizáció a politikai lendületét? Tanulhatunk-e valamit ebből a területi politikai kísérletből? Előadásomban nemzetközi összehasonlítások és különösen Magyarország saját regionalizációs folyamata alapján azonosítom a több mint három évtizedes régióépítés néhány tanulságát.