hu / en

Virág Tünde a romák városon belüli térbeli, társadalmi pozíciójának változását elemzi a Szociológiai Szemlében

 

 
Virág Tünde
 
Szociológiai szemle 2022/4. szám
 
 
A tanulmányom egy egykori szocialista iparvárosban készített esettanulmány alapján elemzi a romák városon belüli térbeli, társadalmi pozíciójának változását. A telepfelszámolások történeti és jelenkori elemzésén keresztül bemutatom, hogy a nemzeti szinten kialakított szakpolitikákat a helyi igényeknek és társadalomtörténeti beágyazottságnak megfelelően hogyan értelmezik és valósítják meg helyi szinten, és hogy a különböző intézmények munkatársainak diszkrecionális döntései milyen szerepet játszanak ebben a folyamatban. Az esettanulmányban bemutatom, hogy az önkormányzat a szociális bérlakások elosztási mechanizmusain, a fejlesztési és közmunkaprogramokban való részvétel lehetőségén keresztül miként ellenőrzi a marginalizált csoportok társadalmi és térbeli mobilitását; az „érdemtelen” szegényeket etnicizálja, térben kirekeszti és ellenőrzés alatt tartja, ugyanakkor az „érdemesek” számára biztosítja a városon belüli térbeli és társadalmi mobilitás lehetőségét. Elemezem, hogy a romákat érintő politikák és gyakorlatok hogyan kötődnek a szocializmus kontrollon és kiszorításon alapuló fejlesztéseihez, és mindezt hogyan szövi át a neoliberális paternalista szegénypolitika, és mindezek a gyakorlatok a városon belül hogyan járulnak hozzá a sérülékeny társadalmi pozíciójú alsó-középosztály és a marginalizált csoportok közötti elkülönülésen alapuló társadalmi és térbeli rend fenntartásához.
 
Kulcsszavak: telepfelszámolás, térbeli és társadalmi mobilitás, Roma, szegénypolitika
 

 
The role of settlement programmes and housing policy in the socio-spatial mobility of marginalized groups
 
Based on a case study in a former socialist industrial town this paper analyses the changing spatial and social position of Roma families. Through a historical and contemporary analysis of settlement programmes, I demonstrate how policies framed by the national government are interpreted and implemented at the local level according to local needs and socio-historical embeddedness, and the role of discretionary decisions of street-level bureaucrats in this process. The study shows how the municipality controls the social and spatial mobility of marginalised groups through the mechanisms of social housing distribution, the possibility of participation in development and public works programmes; by racialising, containing and disciplining those who are seen as undeserving, while the deserving are provided with the possibility of spatial and social mobility. I analyse how these practices are linked to institutional legacies of socialist-era policies targeting Roma communities through control and displacement, how these are interwoven with neoliberal paternalistic poverty governance and contribute to the maintenance of socio-spatial order within the town based on the segregation of the socially vulnerable lower-middle class from marginalised groups.
 
Keywords: settlement programmes, socio-spatial mobility, Roma, poverty governance