Társadalmi törésvonalak és gazdasági (ir)racionalitások. A közgazdaságtan szerepe és helye a populizmus kutatásában
Benczes István — Szabó Krisztina
LXX. évf., 2023. január (23—54. o.) , Tanulmány
Napjaink egyik meghatározó társadalomtudományi kutatási területe a populizmuskutatás, amelyhez – meggyőződésünk szerint – a politikatudomány mellett a közgazdaság-tudomány is hasznos inputokkal szolgál. Tanulmányunk bemutatja a populizmus keresleti és kínálati mechanizmusait feltáró legfontosabb közgazdaság- tudományi eredményeket, valamint a keresletről és a kínálatról való tudományos gondolkodás fejlődését, rámutatva e fejlődéstörténet belső ellentmondásaira. Míg a kínálati oldalon azokat a feltevéseket és értelmezési kereteket tekintjük át, amelyek révén a szakma elemzi és értékeli a populista gazdaságpolitikát, illetve annak gazdasági következményeit, addig a keresleti oldalon a közgazdaság-tudomány által azonosított azon felhajtóerőkről számolunk be, amelyek a társadalmi törésvonalak kialakításában és a választói magatartás formálásában is mérvadók. Tárgyaljuk a populista kormány újraválasztási paradoxonát, vagyis azt a kérdést, hogy ha a populista gazdaságpolitika a társadalom egésze szempontjából szuboptimális, akkor mi magyarázhatja a populista pártok robusztusnak mutatkozó sikerét. Mindvégig hangsúlyozzuk a jelenségről alkotott árnyalt és multidiszciplináris gondolkodás fontosságát, és bátorítjuk a tudományterületek közötti párbeszédet.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: D72, E60, H10
Digitalizáció és üzleti teljesítmény – hazai feldolgozóipari tapasztalatok
Demeter Krisztina — Granát Marcell — Losonci Dávid — Lőrincz László
LXX. évf., 2023. január (82—102. o.) , Tanulmány
A digitalizáció – és a feldolgozóiparban annak csúcsát képviselő ipar 4.0 – ma már áthatja a világ minden gazdaságát. A gazdasági és tudományos világ egyaránt arra számít – és az első eredmények alá is támasztják ezt a várakozást -, hogy a digitalizáció lesz az üzleti teljesítmény javításának legfőbb forrása. Írásunk célja ennek az alaptételnek a vizsgálata két adatbázis – a digitalizációt vizsgáló Eurostat-felmérés magyar feldolgozóipari adatai és a hazai cégek mérleg- és eredménykimutatásait tartalmazó adatbázis – összekapcsolásával. Megközelítésünk egyediségét a minta kiterjedtsége (a teljes populáció körülbelül egyharmada), a beszámolókon alapuló adatok, valamint a nagyszámú digitalizációs eszköz és teljesítménymutató szisztematikus elemzése adja. Eredményeink arra utalnak, hogy a digitalizáció kiterjedtsége a gyakorlatban egyáltalán nem olyan széles körű, ahogyan az a szakirodalomban megjelenik. Pozitív kapcsolatai a teljesítménnyel – legalábbis egyelőre – nem igazán láthatók. Mindazonáltal az is elmondható, hogy létezik egy olyan vállalati kör, amely esetében valóban érzékelhető az előrelépés, de a teljesítményre gyakorolt hatás még ott sem egyértelmű.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L21, M10, M15, O33
