hu / en

Keller Judit, Geambasu Réka és Szőke Alexandra az óvodapedagógusok helyzetét elemzik a KRTK blogban

 

A pedagógusok helyzetét ismerjük,
de a magyar oktatási rendszer problémái nem itt kezdődnek

Keller Judit, Geambasu Réka, Szőke Alexandra

ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete


2022. november 23. – Portfolio – KRTK Blog

 

Október 21-én soha nem látott összefogás volt az óvodai dolgozók között, amikor is több mint 700 óvodapedagógus állt bele az egységes polgári engedetlenségbe és szervezett sztrájkot vagy flashmobot. Az eddig példátlan összefogás mértékén túl a hír azért is fontos, mert az óvodapedagógusok eddig viszonylag „láthatatlanok” voltak a pedagógusok, a velük szolidaritást vállaló szülők és a tágabb társadalom megmozdulásaiban. Pedig körükben a tanárokéhoz mérhető a szakemberhiány, és hasonlóan alacsony bérért és kedvezőtlen munkakörülmények között dolgoznak. Mindeközben mára globálisan, értékrendtől és politikai hovatartozástól függetlenül elfogadott nézet, hogy a gyermekekbe való befektetés a társadalom jövőjének a záloga. Miért vannak mégis e befektetés legfőbb megvalósítói, a pedagógusok, ilyen kedvezőtlen helyzetben? Pontosan milyen tényezők állnak a pedagógusok csoportján belül eddig láthatatlan óvodapedagógusok elégedetlenségének hátterében?


A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetében 2021 tavaszán végzett kvalitatív kutatásunk az „óvónőhiány” feltérképezésére, tágabban az óvodapedagógusi szakmát érintő problémák számba vételére tett kísérletet. A kutatás során mintegy 46, még dolgozó vagy a pályáját már elhagyott óvónővel, óvodavezetővel és szakértővel készítettünk interjút annak érdekében, hogy megértsük, hogyan is néz ki „belülről” az óvodák világa, milyen nehézségekkel küzdenek a pedagógusok, hogy érzékelik, értékelik az elmúlt években a szakmájukat érintő változásokat. A megkérdezettek kiválasztásánál kifejezetten arra törekedtünk, hogy tapasztalataik sokféleségét minél jobban megismerjük, így volt köztük roma telepen, Budán, Pesten, kis- és nagyvárosban, valamint különféle falvakban, egyházi és önkormányzati óvódákban dolgozó óvónő. Kutatásunk azt mutatta, hogy a bérezésen túl számos olyan, szakmát érintő folyamat, változás történt az elmúlt évtizedben, ami egyre kevésbé teszi vonzóvá ezt a pályát. Blogbejegyzésünkben ezek összefoglalását és a kutatás főbb eredményeit közöljük.