hu / en

Mennyire kell félni a magyar vidéket sújtó népesedési katasztrófától?

Kovács Katalin és Tagai Gergely cikke a KRTK blogban a Portfolion

 

Kovács Katalin és Tagai Gergely
friss cikkében
a magyar vidéket sújtó népesedési katasztrófáról, a falvak elnéptelenedéséről, elöregedésről, a szolgáltatások és a munkahelyek hiányáról írnak.
Az országon belüli költözések folyamatait hosszútávú és térbeli tendenciák vizsgálatával, európai trendekkel való összevetésben elemzik, a falvakat érintő népességcsökkenés folyamata a többi települési szintekkel együtt jelenítődik meg cikkükben.

 

“A falvak elnéptelenedése újra és újra aggodalmat okoz a szakemberek és a közügyek iránt érdeklődők körében, legyen szó olyan széles körben ismert esetről, mint az 1970-es években kiüresedett Gyűrűfűről, amelyet a kilencvenes években néhány, városi otthonát hátra hagyó család újra-élesztett, a tőle pár kilométerre lévő, ma már csak Ibafa településrészeként számon tartott Korpádról vagy a mintegy 50 lakost számláló, még „kapaszkodó” Almásházáról. Egyedi eseteket reprezentálnak ezek a falvak, a sorsukat meghatározó folyamatok, körülmények azonban egyáltalán nem egyediek, legyen szó elvándorlásról, elöregedésről, a szolgáltatások vagy a munkahelyek hiányáról, amelyek számos település számára jelentenek kihívást, ám túlnyomó többségük „csak” zsugorodik, a teljes elnéptelenedés veszélye esetükben nem áll fenn.

Magyarországon, Európában egyedülálló módon, a népességfogyás 1981 óta tartó folyamat. Ha a rendszerváltástól számítjuk a népességcsökkenés mértékét, az ország fővárosa is zsugorodónak számít a népességvesztés 15 százalékos arányával, amely az 1990-es évek tömeges kiköltözési hullámának köszönhető. A vidék-imázs és az ahhoz köthető életforma vonzásában a városkörnyékre költözők főleg, bár nem kizárólag a fiatal középosztályi rétegekhez tartoztak.
Kiáramlásuk azonnali és hosszabb távon ható mély nyomokat hagyott Budapest korszerkezetén, amennyiben jelentős mértékben megnövelte az idős korosztály arányát a városlakók között. Ezért hiába célpontja a belföldi migrációnak, az nem tudja ellensúlyozni az elöregedés és az ebből következő magas halálozási ráta hatását; Budapest népessége az ezredforduló óta is szakadatlanul, bár csökkenő mértékben hanyatlik.”

⮚ Tovább a teljes cikkre

 | Tagai Gergely | Kovács Katalin –
 
Címlapkép: Getty Images