hu / en

A Covid hatása az élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre

Benedek Zsófia, Fertő Imre és Szente Viktória cikke a KRTK Blogban

 

A COVID-19 világjárvány terjedése példátlan módon befolyásolta a fogyasztói magatartást. A kutatás célja az volt, hogy felmérjük, a COVID első hullámához kapcsolódó zárlat milyen hatással volt a fogyasztói magatartásra, különös tekintettel a helyi élelmiszerekkel és egyéb élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre és a fizikai aktivitásra egy 1000 magyar fogyasztóból álló reprezentatív minta felhasználásával.

A 2019-es koronavírusos betegséggel (COVID-19) kapcsolatos világjárvány és egészségügyi válság alapvetően megváltoztatta a gazdasági- és üzleti életet és a fogyasztói szokásokat. A COVID-hoz kapcsolódó zárlat megindulásával a fogyasztóknak újra kellett definiálniuk és át kellett alakítaniuk napi rutinjukat és életmódjukat, mivel hosszú ideig otthon maradtak. Megváltoztak többek között az étkezéssel, vásárlással, öltözködéssel és edzéssel kapcsolatos szokások, míg az otthoni szórakozás és a digitális élmények szerepének növekedése a társadalmi életet is befolyásolta.

A világjárvány első heteiben az élelmiszer-kiskereskedők a pánikvásárlással párosuló elsöprő kereslettel szembesültek, ami üres polcokat eredményezett. A kitettség kockázatának csökkentése érdekében sok fogyasztó a kiskereskedelmi üzletek helyett az online vásárlásra tért át, míg számos kormányzat külön vásárlási időt vezetett be az idősek számára. Az éttermek főként házhozszállítási szolgáltatásokat vagy elviteles lehetőségeket kínáltak. Az edzőtermek és más sportlétesítmények is bezárták kapuikat, hogy csökkentsék az emberi kapcsolatokat. A világ szinte minden országában megengedték a polgároknak, hogy bizonyos egyéni sportokat a szabadban űzzenek vagy családi sétákat tegyenek, de egyébként az otthoni edzés maradt a fizikai aktivitás egyetlen alternatívája. Az oktatási intézmények felfüggesztették a személyes tanórákat, és áttértek az online kurzusokra. Sokan növelték a digitális tevékenységekre, például tanulásra, szórakozásra, munkára és társas kapcsolatokra fordított időt. Ezek a viselkedések gyakran ülőmunkához vezettek – túl sok képernyőidőhöz és túl sok üléshez. Az inaktivitás növekedése jelentősen hozzájárulhat többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a csontritkulás és a felnőttkori cukorbetegség előfordulási gyakoriságához. A bezártságot közvetlenebb életmóddal kapcsolatos viselkedésbeli változásokkal is összefüggésbe hozták, beleértve az önbevallás szerinti súlygyarapodást a nassolás, a megnövekedett stressz és a kevesebb alvásra fordított idő miatt; valamint az egészségtelen ételek fogyasztásának növekedését, a kontrollálatlan étkezést, az étkezések közötti nassolást és a nagyobb gyakoriságú főétkezés fogyasztását.

Az, hogy a fogyasztók milyen termékeket és szolgáltatásokat választanak, egyértelműen tükrözi életmódjukat. Különböző vásárlási és fogyasztási döntésekhez konkrét értékeket kapcsolnak. Számos tanulmány megerősítette az értékek és az életmód, valamint az élelmiszerek, az élelmiszerekkel kapcsolatos viselkedés és a testmozgás közötti kapcsolatot. Az élelmiszer-fogyasztási magatartás és az életmód nyilvánvalóan megváltozott a COVID kitörése következtében.

Egyre több tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy a különböző fogyasztói szegmenseknek speciális útmutatásra lehet szükségük arra vonatkozóan, hogyan kerüljék el a zárlat nemkívánatos egészségügyi hatásait. A kutatások hangsúlyozzák a pszichológiai tényezők szerepét is az életmódváltásban, amilyenek például a stressz hatása a táplálkozási döntésekre vagy az egészségtelen ételek fogyasztása.

⮚ Tovább a teljes cikkre – KRTK Blog – Portfolio – 2022. szeptember 11: Benedek Zsófia – Fertő Imre – Szente Viktória: A Covid hatása az élelmiszer-vásárlásokkal kapcsolatos attitűdökre

A bejegyzés alapjául szolgáló cikk:

Szente, V., Fertő, I., & Benedek, Z. (2022). Growing couch potatoes? The impact of COVID-19 in the light of personal values in Hungary. Agricultural and Food Economics, 10(1), 1-18.