hu / en

Vasárus Gábor László írása megjelent a KSH Területi Statisztika című kiadványában

 

A Területi Statisztika legújabb számában megjelent kollégánk, Vasárus Gábor László ‘Városhatáron belüli szuburbanizáció Magyarországon – egy paradoxon feltárása’ című tanulmánya. Az írás fókuszában a posztszocialista urbanizáció folyamatának sajátosságai állnak. A szuburbanizáció a kelet-közép-európai posztszocialista városfejlődés egyik meghatározó folyamata, csehországi, szlovákiai és lengyelországi példák alapján a folyamat a településrészek szintjén is oly mértékben differenciálódik, mint a községek szintjén. Ennek jellegzetes esete az, amikor a kiáramló népesség a városokhoz korábban csatolt falvakban és az azokhoz tartozó mezőgazdasági területeken, valamint szórványokon telepedik le. A tanulmány empirikus terepi felmérés és hazai országos statisztikai adatok alapján mutatja be ezt a jelenséget. 

 


 
Városhatáron belüli szuburbanizáció Magyarországon
– egy paradoxon feltárása


Vasárus Gábor László

Területi Statisztika, 2022, 62(4): 379–404;
 

A szuburbanizáció a kelet-közép-európai posztszocialista városfejlődés egyik meghatározó folyamata. Csehországi, szlovákiai és lengyelországi példák alapján a folyamat a településrészek szintjén is oly mértékben differenciálódik, mint a községek szintjén. Ennek jellegzetes esete az, amikor a kiáramló népesség a városokhoz korábban csatolt falvakban és az azokhoz tartozó mezőgazdasági területeken, valamint szórványokon telepedik le. A tanulmány empirikus terepi felmérés és országos statisztikai adatok alapján ezt a jelenséget mutatja be  hazánkban. Az agglomerációk kül- és egyéb belterületei jelentős számú népességet vettek fel a közép- és nagyvárosok környezetében. Számos esetben a városok népességnövekménye teljes egészében ilyen lakóhelyekhez kötődött, ugyanakkor több szuburbán község esetében is csak egy-egy ilyen településrészt érintett a beáramlás. Az alapvető trendek és hajtóerők hasonlóak a külföldi példákhoz, továbbá a folyamatot – annak bizonyos sajátosságai – hazánkban is részben elfedték a statisztikában, így jelentősége Magyarországon is nagyobb lehet annál, mint azt eddig feltételezte a szakirodalom.
 
Kulcsszavak: szuburbanizáció, posztszocialista urbanizáció, városon belüli szuburbiák, városi szétterülés, reurbanizáció

 

Suburbanisation within the city in Hungary – exploring a paradox

 
Suburbanization is one of the most defining processes of the post-socialist urban development. According to Czech, Slovak, and Polish examples, the process is differentiated at the sub-municipal level as much as at the municipal level. A typical case is when suburbanization occurs in villages previously attached to cities and their associated agricultural areas and scattered settlements. This study aims to prove the existence of the phenomenon in Hungary based on an empirical field survey and by analysing national statistical data. The outskirts and other inner areas of the agglomerations took on a significant population number in the surroundings of mid-size and large cities. In many cases, the population growth of the cities is entirely linked to such settlements, at the same time in many suburban villages only one of each settlement area has been affected by the influx. The basic trends and driving forces are similar to the foreign examples, furthermore, in Hungary, too, the process has been partly covered up in statistics by its certain features, so its significance in our country may be greater than previously assumed by the literature.

Keywords: suburbanisation, post-socialist urbanisation, intra-urban suburbs,
urban sprawl, reurbanisation