hu / en

A magyar városok lakói egészségtelenebbek és boldogtalanabbak az átlagnál

Jóna László írása a KRTK blogban a Portfolion

 

Az ENSZ World Urbanization Prospects The Revison 2014 jelentése szerint 2014-ben hazánk népességének 71%-a élt városokban, a világ népességének pedig 51%-a. Ez az arány 2050-re Magyarországon 82%-ra fog nőni, a világon pedig 66%-ra, éppen ezért a városi zöldterületek szerepe különösen fontos lesz a jövőben. Ugyanakkor megvizsgálva nagyvárosaink zöldterületeinek változását 2005 és 2019 között, kiderült hogy jelentősebb növekedés mindössze Miskolcon, és Szegeden volt, a többi nagyvárosban (Debrecen, Kecskemét, Pécs) csökkenés, illetve stagnálás (Győr, Nyíregyháza) volt tapasztalható. A zöldterületek nagyvárosi növelésének több módja is ismert ma már, melyek közül az egyik az úgynevezett természet alapú megoldások használata melyet a Naturvation projekt keretében vizsgáltunk 2018 és 2021 között.

Napelem és zöldtető kialakításának jó példája (a szerző képe).

Korábbi kutatások igazolták már, hogy a városi zöldterületeknek úgy mint a parkok, ligetek, városi erdők, kertek stb. jelentős hatással vannak az emberek életminőségére. Ugyanis ezeken a területeken a növények nemcsak tiszta levegőt biztosítanak, megkötik a talajt, és a vizet, hanem komoly szerepet töltenek be a városi klímában, ugyanis hőmérséklet-csökkentő tulajdonsággal rendelkeznek. Ami a legfontosabb hogy ezen kívül segítik a szorongásos emberek gyógyulását, a stressz leküzdését, illetve javítják az emberi viselkedést és jellemet.

Nem véletlen hogy a World Health Organization (WHO) úgy gondolja, az egészséges élethez szükséges zöldterület nagysága 9,5 m²/fő. Ezen kívül bizonyított az is, hogy pozitív összefüggés van a zöldterületek valamint a fiatalok, a felnőttek, és az idősek fizikai aktivitása között. Továbbá a természetben végzett fizikai aktivitás sokkal hatásosabb a mentális egészség megőrzésében, mint bármely más környezetben végzett fizikai tevékenység. Ezzel szoros összefüggésben áll, hogy a zöldterületek csökkentik a stresszt, valamint az egészségbeli különbségeket a magasabb és az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú városi területeken élők között. Egy Angliában végzett felmérés például igazolta, hogy elsősorban a szív-és érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkezett elhalálozások az alacsony és magas társadalmi-gazdasági státuszú területek között ott volt jelentéktelenebb, amelyik a legtöbb zöldterülettel rendelkezett. 

⮚ Tovább a teljes cikkre – KRTK Blog – Portfolio  – 2022. június 7. – Jóna László
Címlapkép: Getty Images