hu / en

Páthy Ádám Győr lakosságszám változásáról a Kisalföldben

D. Pusztai Andrea készített interjút Dr. Páthy Ádámmal, a Regionális Kutatások Intézete, Nyugat-magyarországi Tudományos Osztályának tudományos segédmunkatársával Győr város lakosságszámának alakulásáról az állandó népességszám és a lakónépesség különbségeiről és Győr demográfiai jövőjéről.

A cikk a nyomtatott Kisalföldben jelent meg 2021. december 29-én, “Győr a százötvenezres város” címmel.

Fotó: Csapó Balázs

 

“Győr a százötvenezres város

Győr lélekszáma a 2011-es népszámlálás szerint 129.527 fő volt. Eltelt tíz év és ma már – ahogy a város októ beri közgyűlésének egyik előterjesztésében szerepelt – a hivatalos becslések is 150 ezerre teszik a tényleges lakosságszámot. A pandémia miatt csak jövőre lesz újra népszámlálás, ezért is izgalmas a kérdés: vajon hányan lakjuk, használjuk napjainkban Győrt? Dr. Páthy Adám szociológus-regionalista kutatóval (felvételünkön), a győri Széchenyi-egyetem adjunktusával, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársával beszélgettünk.

AZ ALAP AZ ÁLLANDÓ NÉPESSÉG – A népszámlálás két kategóriával számol – mondja dr. Páthy Ádám szociológus-regionalista kutató, a győri Széchenyi-egyetem adjunktusa, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa. – Az egyik az állandó népesség, amelybe azok tartoznak, akiknek bejelentett állandó lakcímük Győr. 2021. január elsején ez 123.475 ezer volt. A másik a lakónépesség, amelyben szerepelnek azok is, akik tartózkodási hellyel rendelkeznek a városban, függetlenül attól, mi az állandó lakcímük. Ez a szám 132.735 volt év elején.

– Mennyire változékony ez az adat?

– Érdekes módon tavaly Gyõr lakónépessége magasabb volt, több mint 134 ezer. A kiugró szám egy évek óta tartó folyamatos emelkedés csúcspontját jelentette, köszönhetően annak, hogy a város és környéke az országon belüli vándorlás jelentős fogadótérségévé vált. Amikor a csökkenés bekövetkezett, egy, a hazai városokban egyébként évek óta megfigyelhető jelenség érte el Győrt, a pandémiás hatással felerősítve: az emberek nálunk is elkezdtek kiköltözni vidékre.

IDEIG-ÓRÁIG MARADNAK – Tehát állandó lakók, plusz itt tartózkodók. És akik nincsenek bejelentve?

– Részben ők adják a többletet. Sokan élnek a városban, akiket papíron sem állandó, sem tartózkodási hely – ideiglenes lakcím, ahogy korábban neveztük – nem köt ide. Győrnek erős a munkaerővonzó potenciálja. Nemcsak volumenében, de területi hatókörében is jelentős, népszerű célpont például a keleti országrészből érkezők számára, még ha esetükben nagy is a fluktuáció, Kevesen számolnak ugyanis azzal, hogy a gazdaságilag fejlett régióban nemcsak a jövedelmek, de a megélhetési költségek is magasabbak,

– Ilyen esetekben lehet jellemző leginkább, hogy a tartózkodási hely bejelentése meg sem történik abban a néhány hónapban?

– Így igaz, mellettük pedig egy újabb adat a hosszú távú ingázók száma, akik hét közben tartózkodnak a városban, például a kollégista egyetemi hallgatók.

– Kerekedik a szám, közeledünk?

– Még ha le is vonjuk azokat, akik az irataik szerint győriek, de életvitelszerűen külföldön tartózkodnak, jóval többen lakjuk a várost a lakónépességnél. A szám valóban elérheti a 150 ezret.

ORSZÁGOS KITEKINTÉS – Győr a hivatalos számok szerint az ország ötödik legnagyobb vidéki városa, valós népességét tekintve azonban nagy eséllyel már lekörözte az őt közvetlenül megelőző Pécset. A baranyai megyeszékhely nagyjából 142 ezres, de kisebb súlyú a látencia, vagyis jóval kevesebb az imént részletezett „pluszlakó”, miközben azok száma, akik nem élnek a városban, csak papíron, Győrnél minden bizonnyal magasabb.

– Akár ugorhatunk még egyet a sorban?

– Ha 150 ezerben gondolkodunk, Miskolc elé, a harmadik helyre is felkerülhetünk. Az észak-magyarországi város a nyolcvanas évek közepén élte virágkorát, akkor 220 ezres rekordnépessége azonban mára 150 ezerre csökkent. Miskolc és Pécs mellett a másik két nagyváros, Debrecen és Szeged is folyamatosan veszít a népességéből a kilencvenes évek óta, bár az elmúlt időszakban utóbbi kettőnél stabilizálódni látszik a népességszám. Győr esetében ilyen csökkenés nem következett be, sőt, egy egészen egyedi pályát jár be a népességszám alakulását tekintve. Amellett sem szabad elmenni, hogy Győr valós entitását tekintve nem ér véget a közigazgatási határainál. Egy növekvő, fejlődő agglomeraciós térség centruma, amely vonzáskörzetét tekintve is a legdinamikusabb országos összehasonlításban,

VISSZA A SZÁMOKHOZ – A statisztikában ismert fogalom a nappali népesség. Ez azt jelenti, hogy a Győrben élők számához hozzáadjuk azokat, akik napi rendszerességgel a városba járnak dolgozni vagy iskolába és kivonjuk azokat, akik ugyanebből a célból elhagyják. A 2011-es népszámlálás idején Győr nappali népességét 162 ezer före becsülték, nem számították bele viszont azokat, akik felsőoktatásban vesznek részt, de nem kollégiumban laknak. Velük együtt ez a szám 165 ezer lehetett akkor, s most 180 ezer környékén lehet. Valójában a nappali népesség a legjobb megközelítés, ha abból a célból vizsgálódunk, kik használják napi szinten a várost és veszik igénybe a szolgáltatásokat, elsősorban az egészségügy, a kereskedelem, a kultúra, az oktatás területén.

MÁR A RÁBA IS VONZOTTA A MUNKAERŐT

Győrbe a hetvenes években is sokan ingáztak, a Rábába és a többi nagyobb gyárba naponta húszezren indultak reggelente dolgozni. 1980-ban (ami nagyjából a csúcs volt a rendszerváltás előtt) közel 27 ezer volt a napi beingázók száma. A város a 2011-es népszámlálás idején Budapestet leszámítva az ország második legnagyobb, munkaerőt vonzó központja volt 30.200 napi ingázóval. (Székesfehérvár előzte meg néhány száz fővel.) Ma már nemcsak a számuk magasabb, hanem kiegészült a hosszú távú ingázókkal, akik az egész hetet a városban töltik. A jövő évi népszámláláson a kutatók szerint Győr várhatóan az első helyre kerül a rangsorban.”

2022

Jan

25

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

27

28

29

30

31

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

1

2

3

4

5

6

Következő hónap >