hu / en

Mennyire fájna a költségvetésnek, ha szabadabban dönthetnénk a nyugdíjba vonulásról? – Simonovits András cikke a KRTK Blogban

 

Rugalmas nyugdíjkorhatárról akkor beszélünk, ha néhány évvel az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt és után is nyugdíjba lehet vonulni, csak a havi nyugdíj úgy csökken vagy növekszik, hogy az életpálya-befizetések és -kifizetések egyenlege fennmarad. 2009-ig a levonás túl kevés volt, 2011-2012-ben pedig – a Nők40 kivételével – megszűnt az előrehozott nyugdíj. Korábban számos cikkben érveltem a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése mellett, de másokat követve, megelégedtem a statikus (pontosabban: állandósult állapotbeli elemzéssel). Most dinamikus kiterjesztéssel pótolom a hiányt.

“Elméletileg nagyon egyszerűen működik a rugalmas korhatár: az eszmei számlán felhalmozott és (itt 0-nak vett) virtuális kamatlábbal korrigált járulékbefizetések összegét el kell osztani a nyugdíjba vonulási korban várható maradék élettartammal. Előnye, hogy – legalábbis első közelítésben, hosszabb távon  – szabadon választott nyugdíjkor esetén automatikusan biztosítja a rendszer egyensúlyát, és még emelkedő általános korhatárra sincs szükség.  Például 40 éves szolgálati idő és 400 eFt szuperbruttó kereset mellett a kezdőnyugdíj 0,8 ∙ 400/16  = 200 eFt.”

⮚ Tovább a teljes cikkre – portfolio.hu – 2021. június 12.

Címlapkép: Getty Images

A szerző Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatár című tanulmánya itt, A rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetésének dinamikus modelljéről szóló részletes elemzése pedig itt olvasható.

 

2023

Feb

05

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

30

31

1

2

3

4

5

7

8

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

1

2

3

4

5

Következő hónap >