hu / en

Absztrakt 2021. június 25.

Absztrakt 2021. június 25.

Tartalomból: a koronavírus járvány hatása a foglalkoztatásra, a kötelező magánnyugdíjpillér modellei, gyermekegészségügyi jelentés, európai vesecsereprogram modellek, városi minimálbérek az Egyesült Államokban, nemek közötti képességhasználat különbségei, rurális innovációk, digitális pénzügyi innovációk, alternatív fejlettségi mutatók és még sok más…

Az Absztrakt a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont rendszeres tudományos hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.

Absztrakt letöltése pdf-ben

KRTK-interjú

Talán nem meglepő, hogy az oktatásgazdaságtani kutatásairól ismert Kertesi Gábornak általános iskolai tanulmányai kezdetén meggyűlt a baja az oktatási intézményekkel. Tanuláshoz való hozzáállásában bekövetkezett fordulatot többek között olyan kivételes tudású pedagógiai szakembereknek tulajdonítja, mint a Radnótiban tanító egykori matektanárja. A Közgazdaság-tudományi Intézetbe rögtön egyetem után szeretett volna bejutni, de ez csak 10 év múlva sikerült, azóta azonban rövid megszakításokkal 35 éve gazdagítja az intézeti kutatásokat. Szakmai életútjáról Siposs Zoltánnal beszélgetett. Tovább

 

 

Emlékkötet

KERTESI GÁBOR 70 ÉVES. Írások neki és róla

Köllő János, szerkesztő bevezetője:

„Ötvenedik születésnapján egy közös barátunk szép kaktusszal ajándékozta meg Gábort, nem minden célzatosság nélkül. Tud szúrós, szakmai kérdésekben akár nyomulós is lenni. Kétségkívül van benne valami a játszótéri Gáborkából, aki a homokozóba érve rövid vizsgálódás után határozottan közli: a homokvár így egy kalap …t sem ér. A fundamentumoktól kell újjáépíteni! Vizesárok és alagút nélkül? Így belekezdeni sem érdemes! Ezt nem mindenki viseli jól a homokozóban. Három dolgot azonban meg kell hagyni. A homokvár tényleg sokkal szebb lesz, mint volt, Gábor előbb-utóbb megköveti az esetleg megbántódott játszótársakat, és a homokozóból kilépve átalakul azzá, ami volt és lesz: vidámságra hajlamos, életélvező emberré és figyelmes, igaz baráttá.”

A kötet letölthető a KTI weboldaláról.

Konferencia

Halpern László az MTA doktora, aki a közelmúltig a Közgazdaság-tudományi intézet tudományos igazgatóhelyettese majd igazgatója, a Makrogazdaságtan és növekedés kutatócsoport vezetője, a Közép-európai Egyetem professzora, valamint a cseh jegybank tudományos tanácsadó testületének tagja, a londoni CPRE tudományos munkatársa és számos hazai és nemzetközi program szakmai vezetője volt, 70. életéve betöltését követően nyugdíjba vonult. Munkatársai, egykori tanítványai június 17-én megrendezett konferenciával ünnepelték e tekintélyes szakmai életutat. A kollegák által elhangzott előadások napjaink makrogazdasági kihívásait érintették. Az eseményt Giorgio Barba Navaretti (University of Milan), Carlo Altomonte (Bocconi University) és Michael Landesmann (Vienna Institute for International Economic Studies) kerekasztal-beszélgetése zárta, amelyen Halpern László munkásságának szakmai jelentőségét értékelték. A konferencia programja

 

Kutatások

A koronavírus-járvány első hullámának hatása a foglalkoztatásra és a vállalatok árbevételére

Annak ellenére, hogy a korlátozó intézkedések Magyarországon csak március második felében léptek életbe, már az első negyedév egészére vonatkozó munkaerőpiaci adatok is aggasztó képet festettek. A várakozásoknak megfelelően az első és második negyedéves vállalati teljesítmények elmaradtak a korábbi szinttől. Bár az aggregált mutatók riasztó képet festenek, a mikroadatok alaposabb vizsgálata azt mutatja, hogy a járvány nem egyformán sújtotta a társadalom egyes csoportjait. A diplomások könnyebben átvészelték a válságot. A külföldi és exportáló vállalatok nagyon jelentős, de főként csak átmeneti visszaesést szenvedtek el, ezzel szemben a belföldi tulajdonú vállalatok visszaesése lassabbnak, de tartósabbnak bizonyult. A társadalomnak azok a tagjai tudtak jobban alkalmazkodni a válsághoz, akik már a válság előtt is jobb helyzetben voltak. Köllő János és Reizer Balázs (KRTK KTI) Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányunkban egyéni és vállalati adatok segítségével vizsgálják a válság hatását. Tovább

A kötelező magánnyugdíjpillér három elemi modellje

Simonovits András (KRTK KTI) Közgazdasági Szemlében megjelent legújabb tanulmányában a 2010-ben felszámolt kötelezően választható magánnyugdíj rendszert helyezi vizsgálata középpontjába. Elemzését három téma köré csoportosítja. 1. Hogyan lehet megbecsülni a magánnyugdíjpillér 1998–2010 közötti hozamát? 2. Kinek érte meg 1998­ban önként belépni a magánnyugdíjpillérbe? 3. Miért nem éri meg a magánnyugdíjpillérből nyugdíjba menni 2020­ban? Tovább

Gyermekegészség Magyarországon a 21. század második évtizedében

Kevés igazságtalanabb társadalmi egyenlőtlenséget ismerünk a gyerekeket érintő egyenlőtlenségeknél. Kertesi Gábor és Hajdu Tamás KRTK KTI Műhelytanulmányként megjelent jelentésükben átfogó képet adnak a magyarországi gyerekek egészségi állapotában fennálló társadalmi különbségekről. Jelentésük egymillió-nyolcszázezer 0–18 év közötti gyerekről és fiatalról szól. Ha hozzávesszük a szülőket és más együttélő családtagokat is, akkor a gyermekes családok teljes népességét érinti: több mint négymillió embert. A jelentés kiterjed olyan mutatókra is, mint a fogak állapota, a tinédzserkori terhesség, a túlsúlyra vonatkozó adatok, illetve a krónikus betegségek előfordulása. A szerzők ebben a műhelytanulmányban átfogó helyzetképpel szolgálnak, munkájukat későbbi változatokban szakirodalmi hivatkozásokkal és szakpolitikai ajánlásokkal bővítik majd. Tovább

Európai vesecsereprogram modellek

A vesecsereprogramokban felmerülő komplex, több kritériumot érintő optimalizálási problémák mind a gyakorlatban, mind a tudományos szakirodalomban jelentős figyelmet kapnak. Míg a szakcikkek az elméleti eredményeket jól áttekintik és szintetizálják, ez kevésbé igaz a gyakorlat bemutatására. Biró Péter (KRTK KTI) és szerzőtársai European Journal of Operational Research-ben megjelent tanulmányukban bemutatják a jelenlegi európai vesecsereprogramokban alkalmazott modelleket és módszereket. A legtöbb leírás nemzeti programokra vonatkozik, ugyanakkor a felbukkanó, nemzetek közötti programokra is kitérnek. A szerzők azt találják, hogy a modellek és módszerek eltérései egy-egy ország jellemzőinek, politikájának és etikai szabályrendszerének eltérései miatt következnek be. A szintetizált technika a jövőbeli nemzeti és nemzetek közötti kezdeményezések sikeréhez járulhat hozzá. Tovább

Élelmiszerexport bővülés a kelet-közép-európai országokban

A 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok agrárélelmiszeri exportjának mutatóiból az látszik, hogy a kelet-közép-európai országok az EU-csatlakozást követően jól használták ki a külföldi piacokhoz való hozzáférés lehetőségeit. Fertő Imre (KRTK KTI) és szerzőtársai az Eurochoices című folyóiratban megmutatják, hogy 2004 óta miként nőtt a megfigyelt 11 országban – abszolút értékben és piaci részedést tekintve – az EU-n belüli és a nemzetközi piacokra irányuló agrárexport. A bővülés legáltalánosabban a meglévő termékek meglévő partnerei között jelentkezett, bár egyes országokra a termékdiverzifikáció és a kereskedelmi kapcsolatok kiterjedése is jellemző volt. Tovább

Helyi minimálbérek az Egyesült Államokban

Az első városi minimálbér rendeletet Washingtonban hozták 1993-ban. Az ezt követő húsz évben nem volt sok hasonló beavatkozás az amerikai nagyvárosokban, majd az elmúlt 7 év alatt hirtelen 42-re bővült a városi minimálbért szabályozást bevezetők száma. Ugyan az esetszám kutatási szempontból továbbra is alacsony és a szakirodalom is még csak kialakulóban van, Lindner Attila (KRTK KTI és UCL) és szerzőtársai a Journal of Economic Perspectivesben kísérletet tesznek arra, hogy bemutassák, milyen hatással van a bérek helyi környezethez való igazítása a munkaerőpiacra. Az első eredmények azt mutatják, hogy a hatások nem különböznek kirívóan az állami szintű szakpolitikai beavatkozásokétól: zömében a közepes vagy felső jövedelmi osztályokat érintő fogyasztói árak emelkedését és a munkaerőpótlás költségének kismértékű csökkenését lehetett megfigyelni. Tovább

Bérelőny a külföldi tulajdonú vállalatoknál

A multinacionális cégeknek helyet kínáló kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban gyakran hangzik el a nemzet kiárusításának vádja, az idegen tőke által gerjesztett tudástranszfer képes azonban a negatív hatásokat ellensúlyozni és fellendíteni a régió gazdasági fejlődését. Ezt támasztja alá Köllő János (KRTK KTI), Boza István és Balázsi László Journal for Labour Market Researchben publikáltempirikus kutatása is. A hazai lakosság felét magában foglaló 2003–2011 közötti paneladatok elemzésével a kutatók azt találták, hogy a multinacionális vállalatok jelentősen magasabb béreket fizetnek, mint a hasonló hazai cégek, és azok alkalmazottai elveszítik bérelőnyük egy részét, amikor elhagyják a külföldi tulajdonú szektort. Ennek ellenére többet keresnek, mint kollégáik a hazai vállalkozásokban, ugyanakkor a belföldi cég alkalmazottai is profitálnak abból, ha vannak korábban multinacionális vállalatokban tapasztalatokat szerzett munkatársaik is. Tovább

Foglalkozáson belüli képesség használat nemi különbségei

Újabb kutatások azzal bővítették a nők és férfiak munkapiaci különbségeiről meglévő ismereteinket, hogy szakmakategóriákon belül eltér a nemek kognitív képességeinek használata, méghozzá a férfiak javára. Az állítás azért is meglepő, mert az gondolnánk, hogy az elvégzendő feladatok köre egy foglalkozáson belül közel azonos. Pető Rita és Reizer Balázs (KRTK KTI) Journal of Population Economicsbenmegjelent cikkükben annak járnak utána, milyen lehetséges mechanizmusok állhatnak az eredmények mögött. Kutatásuk alátámasztotta feltételezésüket, amely szerint a háztartási feladatok egyenlőtlen eloszlása játszik szerepet a munkahelyi teljesítményekben meglévő különbségekben. Tovább

Milgrom és Wilson munkássága: bevezetés az aukcióelméletbe

A 2020. évi közgazdasági Nobel-díjasok az aukcióelmélet terén kifejtett munkásságért érdemelték ki az elismerést. Robert B. Wilson témavezetője Paul R. Milgrom volt Stanfordban, és ő immár a harmadik Nobel-díjas Wilson tanítványai közül. A mostani elismerésre a szakma már régóta számított, Milgrom munkássága százezren felüli hivatkozással kiemelkedő̋ az elméleti közgazdászok között. Biró Péter (KRTK KTI) és Magyarkuti Gyula Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmánya nemcsak bemutatja a két tudós eredményeit, de ismerteti a közgazdaságtan e területének múltját, majd a mérnöki közgazdaságtan és piactervezés interdiszciplináris területeinek rövid ismertetésével a témakör jövőjét is felvázolják. Tovább

A rurális innováció európai és hazai mintái

A rurális térség fejlődésének egyik kulcseleme az innováció. Amíg a városokban számos innováció van jelen, addig a rurális térségekben jóval kevesebb, és mértéke területenként eltérő. Kézai Petra Kinga (KRTK RKI) és Konczosné Szombathelyi Márta a Tér – Gazdaság – Ember idei első számában megjelent tanulmányának központi kutatási kérdése az, hogy a gyakorlatban bevált példák közül melyek képviselik a rurális innovációt Európában, illetve Magyarországon. Az ózdi mozgópostai szolgáltatás, az alcsútdobozi – Smart Point néven bevezetett – mozgó-bankautomata, vagy a Tata környéki Emlékerdő projekt egy-egy példa a hazai megvalósult innovációkból. A tanulmányból betekintést nyerhetünk az LEADER–programba, a közösség vezérelt helyi fejlesztésekés az innováció kapcsolatának elméleti kérdéseibe is. Tovább

A hazai COVID-19-járványhullámok területi különbségei

Magyarországon 2020. március 4-én azonosították az első két koronavírus-fertőzöttet. Az első gyógyult március 12-én hagyta el a kórházat, míg az első haláleset március 15-én következett be. 2020. március eleje óta vizsgált egy évben három járványhullám alakult ki az országban, amelyek esetszámaiban, területi jellemzőiben, valamint a visszaszorításukra tett intézkedésekben jelentősek a különbségek. Uzzoli Annamária, Kovács Sándor Zsolt, Páger Balázs és Szabó Tamás (KRTK RKI) Területi Statisztikában megjelent tanulmányukban összehasonlítják a hazai járványhullámok jellemzőit és területi különbségeit járványtani és népegészségügyi adatok segítségével. A statisztikai vizsgálatok mellett az elemzés kitér a járvány várható egészséghatásaira és egészségügyi következményeire rövid, közép- és hosszú távon is. Tovább

A telekocsizás utasszámának területi változásai az Oszkar.comon

A megosztáson alapuló gazdaságban a magánszemélyeket összekötő telekocsizás az infokommunikációs forradalom által népszerűvé vált közlekedési forma. A megosztáson alapuló gazdaság ernyőfogalma alatt működő platformok olyan összekötő szervezetek, amelyek lehetővé teszik, hogy a főként ismerősökkel, családtagokkal közös utazás elszakadjon ezektől a csoportoktól, és ismeretlenek között menjen végbe. Ezt nevezi a téma egyik kiemelkedő kutatója, Juliet Schor ismeretlenek közötti megosztásnak (stranger sharing). Bálint Dóra (KRTK RKI) Területi Statisztikában megjelent tanulmányában áttekinti a korlátozások hatásait a telekocsiplatformon regisztrált utasforgalomra. Elemzéséből a lakossági viselkedés és a mobilitási korlátozásokhoz való viszonyulás számos jellemzőjére derül fény. Tovább

Kiútkeresés a digitális pénzügyi innovációk labirintusából

A versenyképességi célkitűzések igénylik a digitális fejlődés zavartalanságát, miközben a digitális pénzügyi innovációk előnyösebb működési feltételei nem veszélyeztethetik a pénzügyi közvetítőrendszer bizonyságát. Fontos, hogy e folyamat során érvényesüljön az azonos tevekénységek azonos szabályozásának elve. E két érdek közötti egyensúlyteremtés kihívásairól, a COVID-19 világjárványnak az innovációs folyamatra gyakorolt gazdasági pénzügyi következményeiről szól Kerényi Ádám (KRTK VGI) és Müller János Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmánya. Tovább

A fejlődés és a fejlettség sokfélesége

A közgazdaságtani gondolkodásban az elmúlt fél évszázad során fokozatosan teret nyert az a nézet, miszerint újra kell gondolni a gazdaság feladatait és célját, fel kell adni a termelékenység és fogyasztás vég nélküli növekedésébe vetett hitet. Ezt a kezdetben még csak néhány elméleti kutató́ körében terjedő meggyőződést ma már több politikai döntéshozó is magáénak vallja, jóllehet a fenntarthatóbb gazdasági működésre való átállásnak számos korlátja van. A kérdés megvitatásában kulcsszerepet kap az, hogyan és mivel mérjük a makrogazdaság teljesítményét. Lakóczai Csaba (KRTK VGI) Köz-Gazdaságban megjelent elemzésében a különböző országok GDP-mutatóját veti össze olyan alternatív mutatókkal, mint a gazdasági jólét, az emberi jólét, a környezeti jólét vagy a boldog bolygó (Happy Planet Index) mutatója. Tovább

 

Kínai és indiai transznacionális vállalatok Magyarországon

A kínai és indiai közvetlen külföldi befektetések az ezredfordulót követően és különösen 2010 után a keleti nyitás politikájának köszönhetően indultak növekedésnek Magyarországon. A kínai befektetések állami vagy magántulajdonú́ vállalatokhoz köthetők, az indiaiak pedig magántulajdonú vállalatcsoportoktól vagy önálló vállalatoktól származnak. E vállalatok elsősorban zöldmezős beruházásokat vagy felvásárlásokat hajtanak végre Magyarországon. Az elmúlt évtizedben a kínai vállalatok inkább a felvásárlásokat (az autóiparban), az indiaiak pedig a zöldmezős beruházásokat részesítették előnyben. Völgyi Katalin (KRTK VGI) Statisztikai Szemlében megjelent tanulmányában áttekinti a kínai és az indiai beruházások főbb jellemzőit, motivációit, ágazati megoszlását. Tovább

Színes statisztika

COVID-19 fertőzöttek területi megoszlása az első hullámban (kattintásra nagyítható)

Sajtószemle

KRTK blog – Portfolio.hu

A KRTK a Portfolio.hu pénzügyi gazdasági hírportállal együttműködésben közös blogot indított, ahol a KRTK kutatói publikálják gazdaságelemzési írásaikat.

Lakóhelytől is függhet a koronavírus-fertőzés túlélési esélye – melyek a leginkább veszélyeztetett területek a járvány idején? Páger Balázs, Szabó Tamás, Kovács Sándor Zsolt, Uzzoli Annamária ─  2021. június 17.

Mennyire fájna a költségvetésnek, ha szabadabban dönthetnénk a nyugdíjba vonulásról? Íme a számok Simonovits András  ─ 2021. június 12.

A klímaváltozásnak alig ismert veszélye: a terhességre és a fogantatásra is káros hatással van Hajdú Tamás ─ 2021. június 4.

Hogyan befolyásolják a hírek az oltási hajlandóságot? Bíró Anikó, Szabó-Morvai Ágnes ─ 2021. május 29.

Számít-e a földrajzi távolság? Városok közötti nemzetközi tudományos együttműködések változása Csomós György, Vida Zsófia Viktória, Lengyel Balázs ─ 2021. május 23.

Elkerülhetetlen az autóipar átalakulása ─ tömeges leépítésekkel ez már nem úszható meg Túry Gábor ─ 2021. május 11.

Nem ezt várták ─ Arab gazdaságok tíz évvel az arab tavasz után Szigetvári Tamás ─ 2021. május 4.

A tiszta lakás ára? A házimunka miatt keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak? Pető Rita, Reizer Balázs ─ 2021. április 29.

Ha a munkába járókat oltanák, azzal mindenki jól járna Czaller László, Tóth Gergő, Lengyel Balázs ─ 2021. április 23.

A koronavírus miatti gyógyszervásárlási pánik egyenlőtlenséget szül Elek Péter, Bíró Anikó ─ 2021. április 15.

Járványszerűen terjed a koronavírus a tudományos életben Orosz Ágnes ─ 2021. április 9.

Hozzájárul-e a helyi élelmiszervásárlás a hazai gazdaság fejlődéséhez? Fertő Imre, Benedek Zsófia, Szente Viktória ─ 2021. április 3.

Meglepő, mennyire sok magyar településen nehezíti meg az életet az alapvető szolgáltatások hiánya Mezei Cecília, Farkas Jenő Zsolt ─ 2021. március 26.

Programajánló

2021. július 1. 10.00 – 11.30 (online) Völgyi Katalin: Japán és a megaregionális szabadkereskedelmi megállapodások, VGI Műhelybeszélgetés  Regisztráció

2021. szeptember 22─24. IX. Falukonferencia – A vidéki Magyarország a pandémia korában, Szervező: KRTK RKI Helyszín: Pécs, Magtár, Dóm tér 6.  Program

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna
Feliratkozás/leiratkozás