- A közoktatási centralizáció hatása a diákok teljesítményére Magyarországon
Lénárd Tünde
LXVIII. évf., 2021. május (457—489. o.) , Tanulmány
2013-ban széles körű centralizációs folyamat indult el a magyar közoktatásban, amelynek során minden, addig önkormányzati fenntartásban lévő iskola egy állami intézményfenntartó központhoz került. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja ennek a centralizációs folyamatnak a diákok tesztpontszámaira gyakorolt hatását mind általános iskolai, mind pedig középiskolai szinten. További cél ezeknek a hatásoknak a szintén 2013-ban indult szakképzési reform hatásaitól való elkülönítése. Az elemzés a különbségek különbsége módszerét és hozzáadottérték-modelleket használ, fix hatásokkal bővítve. Arra az eredményre jut, hogy hatodik és nyolcadik évfolyamon sem az általános iskolai, sem pedig a szerkezetváltó gimnáziumi képzésekben nem volt kimutatható hatása a centralizációnak. Még tizedik évfolyamon sem mutatható ki a 2013-at követő teljes időszakra vonatkozó átlagos hatás, csak 2015-ben és 2017-ben figyelhető meg átmeneti, 0,05 szórásegységnyi negatív centralizációs hatás a tesztpontszámokra. A centralizáció és a szakképzési reform hatásainak elkülönítését célzó modell alapján azonban valószínűsíthető, hogy ezek az átmeneti hatások is elsősorban a reform negatív hatásaira vezethetők vissza. Az utóbbi egy szórásegység 9-16 százalékával csökkentette a szakközépiskolások pontszámait.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, I28.
- A kapitalizmus változatai és az ipar 4.0 a visegrádi országokban
Sass Magdolna — Éltető Andrea
LXVIII. évf., 2021. május (490—514. o.) , Tanulmány
A visegrádi országok gazdaságfejlődési útjának elemzésében a külföldi közvetlentőke- befektetésektől való függést hangsúlyozzák a kapitalista modellek kutatói. Mára kérdésessé vált, hogy vajon fenntartható-e ez a modell. Az elmúlt évtizedben a térségben végbemenő politikai folyamatok is csökkenthetik a térség vonzerejét a külföldi befektetők szemében. A tőkeáramlások általános lassulása és visszaesése is gyengítheti ezen országok függőségét, de az ipar 4.0 elemei meg is erősíthetik azt. Ebben az összefüggésben – üzleti és akadémiai szakértőkkel készített interjúink alapján – az a kép rajzolódik ki, hogy az ipar 4.0 alkalmazása a duális vállalati fejlődést és a külföldi cégektől való függést erősíti. A visegrádiak külföldi tőke hajtotta növekedési modellje kialakítja a külföldi tőke vezérelte ipari átalakulást.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E02, O25, O33.
