hu / en

Absztrakt 2021. március 18.

A tartalomból: Árverések – elmélettől a gyakorlatig: a 2020-as közgazdasági Nobel-emlékdíjról, Amartya Sen és Az igazságosság eszméje, Munkaerőpiaci Tükör, 2019., regionális különbségek Európában a cukorbetegség kialakulásában, külső hőmérséklet hatása a spontán vetélésekre, növekedésösztönzés, feltörekvő multinacionális vállalatok Kínában és Brazíliában, kistermelői sikerek a COVID-19 idején, zsugorodó varosok, várostervezés a jövedelmi egyenlőtlenségek oldására, szociális szövetkezetek és még sok más …

 

Az Absztrakt a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont rendszeres tudományos hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.

Absztrakt letöltése pdf-ben

Esszék

Robert Wilson (balra) és Paul Milgrom (jobbra) Forrás

Árverések – elmélettől a gyakorlatig: a 2020-as közgazdasági Nobel-emlékdíjról

Simonovits András (KRTK KTI)
Eső Péter (Oxfordi Egyetem Közgazdaságtan Tanszék)

„A Svéd Nemzeti Bank 2020-as közgazdasági Nobel-emlékdíját az árverések elméletének továbbfejlesztéséért és új árverési formák kidolgozásáért kapta két amerikai kutató: Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson. Ennek kapcsán röviden áttekintjük az árveréselmélet fejlődését, különös tekintettel a most jutalmazott tudósok munkásságára.” Tovább

Magyar Tudomány, 182. évf. 2. sz. 2021. pp. 217–225.

Amartya Sen és Az igazságosság eszméje

Amartya Sen Forrás

Molnár György (KRTK KTI)

„Amartya Sen eddigi hatalmas életművében az igazságtalanság elleni küzdelem az a szempont, amely mágnesként rendezi össze az őt élete során foglalkoztató problémák nagy részét. A mű rávilágít, hogy milyen etikai szempontok és milyen belső logika kapcsolja egymáshoz a társadalmi választás elmélete, a jóléti köz-gazdaságtan, a női–férfi egyenlőtlenség, az éhínségek gazdaságtana, a fejlődési közgazdaságtan és számos más területen folytatott kutatásait, hogyan tartozik össze a közgazdaságtani és a filozófiai megközelítés. Tíz évvel ezelőtti könyve magyar fordításának megjelenése jó alkalmat teremt ennek végiggondolására.” Tovább

Közgazdasági Szemle, 68. évf., 2021. március

KRTKinterjú

Az adatok teszik a történeteket tényekké

Horn Dániel 2019 szeptembere óta irányítja a Közgazdaság-tudományi Intézetet. Saját elmondása szerint soha nem volt kérdés számára, hogy mi lesz belőle, szülei, sőt nagyszülei is közgazdász-pedagógusok voltak. Kezdő oktatáskutató éveit az Oktatási Minisztérium háttérintézetében töltötte, majd Kertesi Gábor áthívta a KTI oktatáskutató csoportjába. Idővel önálló kutatócsoportra vágyott, azonban úgy alakult, hogy ehelyett az egész intézet vezetésére kapott lehetőséget. Az interjúban olvashatunk a KTI igazgatójának a kísérleti közgazdaságtanhoz való kapcsolódásáról, oxfordi szerkesztőbizottsági munkájáról és improvizációs színészi elhivatottságáról is. Tovább

 

Kutatások

Munkaerőpiaci Tükör, 2019.

Megjelent a Munkaerőpiaci Tükör legújabb, immáron 21. kötete. A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézete 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci Tükör című évkönyvsorozatot. Az idei kötet Közelkép című fejezete az egészségi állapot, az egészségügyi ellátások igénybevétele és a munkaerő piaci helyzet (gazdasági aktivitás, foglalkoztatás, keresetek, munkapiaci körülmények) közötti összefüggéseket vizsgálja. A kapcsolat komplex: egyrészt egészségi állapotunk befolyásolja foglalkoztathatóságunkat, másrészt munkapiaci helyzetünk és munkakörülményeink vissza is hatnak egészségünkre. A Közelkép írásai különböző élethelyzetekben – a gyermekkortól kezdve egészen az időskorig – elemzik ezt a kétirányú kapcsolatot. Az egyes fejezetek megírásánál a szerzők igyekeztek kitérni a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hatásokra. Tovább

Regionális különbségek Európában a cukorbetegség kialakulásában

Annak esélye, hogy hatéves távlatban valakinél cukorbetegséget állapítanak meg Kelet-Európában és Dél-Európában, több mint kétszer magasabb, mint Európa nyugati országaiban, derül ki Elek Péter és Bíró Anikó (KTI) Economics and Human Biologyban megjelent tanulmányából. A kutatók számításai alátámasztották, hogy ezek a különbségek nem magyarázhatók a népesség demográfiai összetételéből adódó különbözőségekkel, iskolázottsági szintjükkel vagy gazdasági aktivitásukkal. Sokkal inkább olyan tényezők játszanak szerepet, mint az adott ország egészségügyi ráfordításai vagy az orvosok elérhetősége. A cikk rávilágít arra, hogy Kelet-Közép-Európában a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a cukorbetegség megelőzésére a magas kockázatú csoportokban. Tovább

Külső hőmérséklet hatása a spontán vetélésekre

A terhesség alatti külső hőmérséklet és a humán embriók mortalitása közötti  összefüggésekre vonatkozó ismereteink korlátozottak. A korábbi szakirodalomból hiányoznak az oksági kapcsolatot vizsgáló elemzések és a terhesség korai szakaszában bekövetkező spontán vetélésekkel foglalkozó tanulmányok. Hajdu Tamás (KTI) és Hajdu Gábor Scientific Reportban megjelent tanulmányukban a fogantatás utáni néhány hét hőmérsékletének hatását elemzik a klinikailag nem megfigyelt (korai) spontán vetélésekre. Eredményeik szerint a fogantatás utáni néhány hét magas hőmérséklete növeli, míg a hidegebb hőmérséklet csökkenti a korai spontán vetélések számát. Tovább

Növekedésösztönzés, verseny és versenyképesség

A gazdasági növekedés mutatóit hallva gyakran elgondolkodik az ember, vajon miért van szükség állandó gazdasági növekedésre, egyáltalán kivitelezhető-e tartós, hosszú távon fenntartható növekedés korlátos erőforrások mellett? Kőrösi István (VGI) Pázmány Péter Egyetem kiadványában megjelent tanulmányában – elsősorban európai példákon keresztül – mutatja be a legfontosabb növekedésösztönzési elméleteket, azok gazdaságpolitikai megvalósítását és tényleges versenyképességi hatását. A szerző ütközteti, kritizálja az egymással gyakran vitázó elveket és a belőlük levezethető gazdaságfejlesztési elképzeléseket, majd külön fejezetben tekinti át az EU-országok versenyképességére ható fő tényezők alakulását és a Global Competitiveness Report 2019 adatait. Tovább

Feltörekvő multinacionális vállalatok Kínában és Brazíliában

A feltörekvő országok multinacionális vállalatainak globális terjeszkedésében központi szerepet játszanak saját kormányzataik. Az egyik legkézenfekvőbb példa Kína és a kínai cégeknek a globális piacra lepése, amelyek hátterében számos pekingi kormányzati ösztönző található. A brazil modell sok tekintetben alapvetően különbözik a kínaitól, ugyanakkor a „nemzeti bajnok” vállalatok külföldi piacra lépését ott is kiterjedt kormányzati eszköztár támogatja. Ricz Juditnak és Szunomár Ágnesnek (VGI) a Külügyi Szemlében megjelent írása a két ország főbb hasonlóságait és különbözőségeit tárja fel esettanulmányok segítségével. Tovább

Kistermelői sikerek a COVID-19 járvány első hullámában

A járvány teremtette új helyzet kihívások elé állította az évek óta erősödő helyi élelmiszer-ellátó rendszereket is. A helyben elérhető áruk iránti kereslet hirtelen megugrott, amely versenyhelyzetet teremtett a szolgáltatók között Hogyan reagáltak a gazdák a hirtelen megugró keresletre? Érezhető volt-e az a hatás a kisebb településeken is? Milyen értékesítési csatornák bizonyultak a legsikeresebbnek? Benedek Zsófia, Baráth Lajos, Fertő Imre, Nemes Gusztáv, Szabó G Gábor, Orbán Éva (KTI) és kutatótársaik 136 kistermelővel készített interjú felvétel eredményeit ismertetik a Statisztikai Szemlében. Tovább

Forrás

Zsugorodó varosok és társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon

Magyarország népessége 1980 óta folyamatosan csökken: az 1980-as csúcshoz képest (10 709 000 fő) 2020-ra több mint 930 000 fővel csökkent a népesség. Ez az utóbbi években együtt járt azzal, hogy több tízezren (egyes becslések szerint több százezren) költöztek külföldre. Bár Magyarország esetében csak az elmúlt évtizedben vált erőssé a migrációs tendencia, a környező kelet-közép-európai országokban már évtizedekkel ezelőtt hasonló folyamatok indultak el. A népességcsökkenéssel együtt jár az egykor dinamikusan fejlődő városok lakosságszámának csökkenése vagy ahogy a szakirodalom említi: a városok zsugorodása. A Szociológiai Szemle tematikus lapszámának bevezető írásában Jelinek Csaba és Virág Tünde (RKI) tekintik át a magyarországi városi zsugorodás dinamikáit formáló politikai, gazdasági és társadalmi tényezőket és tendenciákat. A lapszám cikkeiben olvashatják Virág Tünde két zsugorodó középvárosra vonatkozó elemzését, Németh Krisztina (RKI) írását, amelyben a térbeli-társadalmi mobilitást elemzi egy család költözésén keresztül, valamint Kovai Cecília (RKI) a tanodaprogramokról és a hátrányos helyzetű roma gyermekek társadalmi mobilitásáról szóló tanulmányát. Tovább

A jó várostervezés oldhatja a jövedelmi egyenlőtlenségeket

Ismert szociálpszichológiai megfigyelés, hogy az ember hajlamos olyanokkal barátkozni, akik hasonló társadalmi körülmények közül jönnek. A kapcsolathálózatok spontán kialakulásának egy másik meghatározó módja az ismerős ismerősével történő barátkozás. Ezek a folyamatok alapvetően felerősítik a különböző társadalmi csoportok egymástól való elszigetelődését. Lengyel Balázs (KTI), Ságvári Bence és Tóth Gergő (KTI), valamint szerzőtársaik hazai adatokon mutatják be, hogy a tudatos várostervezés hogyan játszhat döntő szerepet kapcsolathálózatainkra és ezen keresztül az egyenlőtlenségek feloldására is. A tanulmány szerint a városokon belüli a nagy távolságok, a szolgáltatások központban való koncentráltsága és a városban lévő fizikai korlátok, például a vasutak, a folyók vagy a főutak egyaránt nehezítik a találkozásokat, és növelik a hálózati szegregációt. Az angol nyelvű tanulmány a Nature Communications folyóiratban olvasható. Tovább

Szociális szövetkezetek periférikus térségekben – a sikeres működés feltételei és akadályai

A szociális szövetkezetek – az emberközpontúságának köszönhetően – egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a világ minden részén, és a helyi érdekekre összpontosítanak a globalizálódó világ negatív hatásainak ellenében. Szokás egyfajta szövetkezeti identitástudatról is beszélni, amely olyan értékeket és elveket takar, mint az önsegélyezés, egyenlőség, méltányosság vagy szolidaritás. Magyarországon a szövetkezetek népszerűsége azonban egyre csökken. 2015-2016-ban évente átlagosan közel 500 új szociális szövetkezetet jegyeztek be, míg 2018-ban csak 50-et, és 327-et véglegesen fel is számoltak. Mi állhat e kedvezőtlen fordulat mögött? Póla Péter és Finta István (RKI)mélyinterjúk és kérdőíves felmérések segítségével kutatták a Baranya megyében működő szociális szövetkezetek működését. Vizsgálataik azt mutatják, hogy a szociális szövetkezetek fenntartható választ képesek nyújtani a helyi problémákra, működésük hatékonyabbá tételéhez azonban külső, kormányzati támogatásra lenne szükség.  Tovább

Színes statisztika

Egészségmagatartás egyenlőtlenségei

 

 

 

 

 

 

 

 

 
Háttértanulmány: Munkarőpaici Tükör, 2019.
Infografika: Zsubori Ervin

Sajtószemle

Virág Tünde, Jelinek Csaba: A magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellen (podcast) – g7.hu, 2021. február 21.

KRTK blog – Portfolio.hu

A KRTK a Portfolio.hu pénzügyi gazdasági hírportállal együttműködésben közös blogot indított, ahol a KRTK kutatói osztják meg gazdaságelemzési írásaikat.

Lennert József: Ábrákon mutatjuk, miért terjedhet olyan gyorsan a koronavírus-járvány Magyarországon – 2021. március 18.

Mezei Cecília, Varjú Viktor: Mit dobunk ki a kukába? – Feltérképeztük a hazai hulladékhelyzetet – 2021. március 12.

N. Rózsa Erzsébet: Újraindul-e az iráni nukleáris megállapodás? – 2021. március 02.

Bíró Anikó, Branyiczki Réka, Elek Péter: Koronavírus: mutatjuk, melyik intézkedést szegik meg legtöbben és melyiket tartják be Európában – 2021. február 23.

Varga Júlia: Mennyi orvos hagyta el valójában Magyarországot? Három ábrán a valóság – 2021. február 16.

Prinz Dániel: Ha szegény településen élsz, rövidebb életre számíthatsz – 2021. február 11.

Köllő János: Csak a halál biztos? – Munkahelyi balesetek Magyarországon – 2021. február 4.

Horn Dániel: Mit keres egy közgazdász az iskolában? (videó) – 2021. február 2.

Kiss Hubert János: Karcolás vagy sebhely? – Kockázatvállalás a pandémia idején – 2021. január 30.

Kovai Cecília, Szőke Alexandra: A gyermeknevelés, mint befektetés? – A szülői felelősségek átalakulása – 2021. január 27.

Reizer Balázs: Munkaerőhiány – aggódjunk, ha panaszkodnak a vállalatok? – 2021. január 22.

Páger Balázs: Sziklai R. Balázs: Az egész ország megérzi, ha a Dunaferr bedől – 2021. január 20.

Sziklai R. Balázs: A koronavírus-vakcinák és a bizonytalanság: számokon mutatjuk, miért éri meg beoltani magunkat – 2021. január 14.

Somai Miklós: Brexit-végkifejlet: miért volt ilyen nehéz? – 2021. január 7.

Brucker Balázs: Értékek és érdekek harca – az EU 2021 és 2027 közötti kohéziós politikája – 2020. december 29.

Kiss Hubert János: Versengő vagy együttműködő lény az ember? (videó) – 2020. december 29.

Koren Miklós: Ha érteni akarsz, mérj! (video) – 2020. december 15.

VGI Blog

Éltető Andrea: A katalán választás után2021. február 17.

Éltető Andrea: Digitális megosztottság – haladunk valamerre? – 2020. december 17.

KTI Blog nemzetközi cikkajánló

A Pfizer és a vakcinaelosztás morális dilemmáiInside Pfizer’s Fast, Fraught, and Lucrative Vaccine Distribution, Stephanie Baker, Cynthia Koons and Vernon Silver
2021. március 4. – Bloomberg

A COVID-buborékThe COVID Bubble, Nouriel Roubini
2021. március 2. – Project Syndicate

Jogosak-e az inflációs félelmek?Are Inflation Fears Justified?, Kenneth Rogoff
2021. március 1. – Project Syndicate

Az otthoni munka valódi költségeiThe True Costs of Working From Home, Sarah Holder
2021. február 26 – Bloomberg

Kongresszusi döntések és hatásuk a járvány idején: irodalmi áttekintésActs of Congress and COVID-19: A Literature Review on the Impact of Increased Unemployment, Elena Falcettoni, and Vegard Nygaard
2021. február 24.  – The Federal Reserve System

A járványügyi politika gazdasági tanulságaiEconomic Lessons for COVID-19 Pandemic Policies, W. Kip Viscusi
2021. január 28.  – Vanderbilt Law Research Paper No. 21-04 – SSRN

Könyvajánló

Töprengések címmel megjelent Kornai János új könyve 

Programajánló

március 18. 14.00–16.00 Bisztray Márta, Francesca de Nicola, Muraközy Balázs: Industry dynamics and high-growth firms’ contribution to productivity growth KTI online szeminárium

április 1. – 10.00 – 11. 30 Peragovics Tamás: China’s Mergers & Acquisitions Attempts in the United States – Beijing’s Deadly Hug Unfolding? VGI Műhelybeszélgetések

április 8. 14.00–16.00 Bíró Anikó, Branyiczki Réka, Elek Péter: Involuntary and Voluntary Retirement: Causal Effects on Healthcare Use and Health Status, KTI online szeminárium

május 13. – 10.00 – 11. 30 Sass Magdolna: “Indirekt” FDI VGI Műhelybeszélgetések

 

Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna
Feliratkozás/leiratkozás

 

 

2023

Feb

01

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

30

31

1

2

3

4

5

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

1

2

3

4

5

Következő hónap >