Összefoglaló:
Brazília az utóbbi években elsősorban a gazdasági és politikai válság, valamint a korrupciós botrányok kapcsán került be a híradásokba. Ezek nyomán 2018 őszén a nőgyűlölő, homofób és gyűlöletkeltő megjegyzéseiről híres Jair Bolsonaro, radikális jobboldali populista politikus megválasztása gyakorlatilag egyetlen üzenetre, a változás ígéretére vezethető vissza. A politikai színtéren bekövetkező illiberális fordulatot azonban Brazíliában a liberális gazdaságpolitika melletti elköteleződés kísérte, bár ennek megvalósítását felülírhatja a 2020 elején kibontakozó koronavírus járvány. Tanulmányunkban célunk annak alátámasztása, hogy bár az “örök feltörekvő” délamerikai ország gazdaságtörténete a liberális és államvezérelt gazdaságpolitikai ciklusok állandó váltakozásával jellemezhető, a piacgazdaság működési mechanizmusait, logikáját tartósan a hierarchikus és informális kapcsolatok dominálják, és ez még a huszonegyedik század elején is érvényes, sőt a legújabb politikai és gazdasági változások tükrében egyre inkább erősödő tendenciát mutat.
JEL: O10, O54, P16
Tárgyszavak: Brazília, fejlesztő állam, kapitalizmusváltozatok, államkapitalizmus, hierarchikus piacgazdaság, informális kapcsolatok
