hu / en

Hajdú Zoltán és Rácz Szilárd tanulmányának második része megjelent a Comitatus: önkormányzati szemle idei tavaszi számában

Államtörténeti traumák, társadalmi, gazdasági, politikai rendszerváltások, közigazgatási reformkísérletek a XX. századi Magyarországon I-II.

A XX. század globális, európai és szomszédsági folyamatai alapvetően, sok tekintetben negatívan érintették Magyarországot. Hazánk „elvesztette a XX. századot”, különböző súlyú szereplőként elveszítette mindhárom nagy globális összeütközést (a véres I. és II. világháborút, a „vértelen” hidegháborút). Ezek a folyamatok nem csak az ország külső helyzetét határozták meg, hanem rendkívül súlyos belső következményekkel is jártak, a társadalmi, gazdasági, politikai rendszerváltások előidézői is voltak. A rendszerváltások időszakában különösen előtérbe került a közigazgatás reformja is. Mind a politikai elit, mind pedig a társadalom tisztában volt azzal, hogy a közigazgatási reform egyben jelentős társadalmi reformot is jelent. A közigazgatási területbeosztás – a magyar fejlődésben – viszonylag „konzervatív” összetevője volt a politikai és a közigazgatási változási folyamatoknak. A kialakult területi struktúrák egyfajta stabilitással rendelkeznek, de nemcsak önmagukból adódóan, hanem a hozzájuk kapcsolódó, idomuló érdekek miatt is. A legmélyebb magyar rendszerváltások alapvetően a háborús vereségek következtében játszódtak le. Egyik lényegi sajátosságuk, hogy korántsem álltak mindig az államtörténeti folytonosság szilárd bázisán, így jogfolytonosságról csak korlátozottan lehet beszélni.

A modern magyar közigazgatás történetének a XVIII. század elejétől kezdve meghatározó sajátossága, hogy „két története” van. Egyrészt a ténylegesen működő, részben szakaszosan reformált közigazgatás története. Másrészt a működő (szinte minden időszakban „rossznak talált”) közigazgatás kritikájának, a megreformálására irányuló törekvések története. Az elemzésben néhány, sajátos jelentést hordozó esetre, a területi és gazdasági összefüggésekre koncentráltunk.

Összegzésként a következőket állapítottuk meg. A közigazgatási területi reformkísérletek és koncepciók a magyar közigazgatás történetének mindig szerves kísérő momentumai voltak. Ez azt jelenti, hogy a magyar közigazgatás területi struktúrája történetileg szinte permanensen vitatott. A legalapvetőbb kérdés az, hogy milyen módon és milyen földrajzi keretek között valósuljon meg a hatalom területi megosztása. Nincs olyan államszervezeti, területi kategória, amely kapcsán ne fogalmazhatnánk meg, hogy korszakonként más-más képében, értékében mutatkozott, az aktuális érdekviszonyok szerint. A közigazgatás intézményrendszer történetileg permanens mozgásban van, s feltehetően abban marad a jövőben is, hiszen válaszolnia kell az újonnan megjelenő feladatokra. A közigazgatás „önmozgását” jelentős részben a társadalmi, gazdasági, politikai mozgások generálják, ugyanakkor erőteljesen vissza is hat azokra. A legjobban kidolgozott közigazgatási reformterv is „csak ígérvény”, esetleges végrehajtása nem garantálja a sikert, a gyakorlatban való jó működést.

Kulcsszavak: államtörténet, rendszerváltás, közigazgatás, területi reformterv, önkormányzatok, megyék, városok, településhálózat-fejlesztés

Hajdú Zoltán ─ Rácz Szilárd: Államtörténeti traumák, társadalmi, gazdasági, politikai rendszerváltások, közigazgatási reformkísérletek a XX. századi Magyarországon I. Comitatus Vol. 29. No. 233. 2019. p. 23─33.

Hajdú Zoltán ─ Rácz Szilárd: Államtörténeti traumák, társadalmi, gazdasági, politikai rendszerváltások, közigazgatási reformkísérletek a XX. századi Magyarországon II. Comitatus Vol. 30. No. 234. 2020. p. 29–41.

2023

Feb

05

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

30

31

1

2

3

4

5

7

8

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

1

2

3

4

5

Következő hónap >