Kormányzási kihívások periférikus térségekben
A kutatás elméleti keretét a közösségi típusú kormányzás és fejlesztési modell jelenti. Hazánk és a kutatás vizsgálati terepe, Baranya megye tipikus periférikus térségnek tekinthető, amely az elmúlt évtizedben bekövetkezett hanyatlással függ össze, valamint azzal a ténnyel, hogy nem sikerült a térség szereplőit tartós szövetségbe összekapcsolni a hálózati kormányzás egyre inkább jellemzővé váló rendszerében. Az elemzés ezen hanyatló térség speciális kormányzati igényeire világít rá, a decentralizáltabb irányítási rendszer kialakításához szükséges szabályozási, makro politikai feltételrendszerére, a szektorális, vertikális és területi együttműködések rendszerének elméleti és szabályozási kereteire.
A kutatás a KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztályán valósul meg, vezetője Pálné Kovács Ilona, résztvevői Faragó László, Finta István, Gál Zoltán, Hajdú Zoltán, Horeczki Réka és Póla Péter. A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 36 hónap.
Üzemtípusok, kihívások, adaptációs irányok és ezek hatása a magyar vidékre
A kutatás alapkérdése az, hogy mely üzemtípusok mennyire vannak felkészülve arra, hogy megfelelő gyorsasággal és fenntartható módon alkalmazkodjanak azokhoz az egymást erősítő kihívásokhoz, kiemelten a klímaváltozáshoz és az ágazat egészére jellemző munkaerőhiányhoz, amelyek – a rendelkezésre álló előrejelzések szerint – tartósan és egyre erőteljesebben veszélyeztetik a magyar agrárgazdaságot az elkövetkező években, évtizedekben. A projekt fő célja a különböző gazdaságtípusok alkalmazkodóképességének vizsgálata a változtatást egyre sürgetőbbé tévő kihívások közegében és annak előre vetítése, hogy miként érinti mindez az érintett vidéki térségek fejlődési perspektíváit.
A kutatás a KRTK RKI Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Osztálya, illetve a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézete közötti együttműködésében valósul meg, vezetője Kovács Katalin, résztvevői Koós Bálint, Németh Krisztina, Váradi Monika Mária és Vigvári András a KRTK RKI részéről, valamint Fogarasi József, Hamza Eszter, Király Gábor, Rácz Katalin és Swain Nigel John a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézetéből. A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 40 hónap.
Átalakuló lokális lakáspiacok hazai nagyvárosokban
A projekt keretében feltárásra kerül a lokális lakáspiacok ciklikus változása – különös tekintettel a külső folyamatok (globális, EU-s, nemzeti) helyi hatásaira, a lokális lakáspiacok városi belső területi szerkezetét alakító hatására, s ennek kapcsolatára a helyi társadalmi struktúrával, valamint a városi nagyléptékű (nem csak lakáspiaci) fejlesztésekkel; s végül a speciális lakáspiaci szegmensek (albérleti, AirBnB) hatása a lakás adásvételi piac térszerkezetére, s ezen keresztül a városi tér átformálódására. A kutatás elméleti alapja több forrásra is támaszkodik, módszertana pedig erős kvantitatív lábbal rendelkezik. A folyamatok és mozgatórugók, valamint a helyi sajátos elemek feltárásához elengedhetetlen a terepi jelenlét (Szeged, Pécs, Miskolc, Győr), valamint a kulcsszereplőkkel elkészített interjúk elemzése, a helyi fejlesztési dokumentumok és a diskurzusok elemzése is.
A kutatásban a KRTK RKI Békéscsabai kutatócsoportjának kollégái vesznek részt, külsős kollégákkal kiegészítve. A kutatás vezetője Nagy Gábor, résztvevői Dudás Gábor, Kováts Bence, Nagy Erika és Velkey Gábor a KRTK RKI részéről, valamint külső munkatársként Boros Lajos, Kovalcsik Tamás, Nagy Gyula (mindhárman az SZTE-ről) és Trócsányi András (PTE). A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 48 hónap.
Hogyan hatnak a kisgyermekkori körülmények az emberi tőkére?
A kutatási programunk célja öt olyan tényező hatásának vizsgálata, amelyek jelentősen befolyásolhatják az emberi tőkét, és így az egyének későbbi életére is meghatározó következményei lehetnek. Megvizsgáljuk a kötelező iskolába járási korhatár változásainak hatását egyes deviáns viselkedésformákra, a hírek hatását a védőoltások beadására, a légszennyezés hatását a születések számára, az abortusztörvények hatását a humán tőkére és a kontrollhely és az iskolai teljesítmény összefüggését. A kutatásban magas szintű ökonometriai módszereket használunk, például panel fixhatás regressziókat, illetve kvázikísérleti kutatási technikákat.
A kutatásban a KRTK KTI munkatársai és külsős kutatók is részt vesznek. A kutatás vezetője Szabó-Morvai Ágnes, résztvevői Adamecz Anna, Bárdits Anna, Bíró Anikó, Kis Norbert és Kiss Hubert János a KRTK KTI részéről, valamint külső munkatársként Herczeg Bálint (Hétfa Kutatóintézet), Bödrős Katalin (Hétfa Kutatóintézet) és Prinz Dániel (Harvard Egyetem). A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 36 hónap.
Gyerekegészség, gyerekbetegségek Magyarországon a 21. században
A kutatás azt vizsgálja, milyen mértékű a legfontosabb akut és krónikus gyerekbetegségek elterjedtsége Magyarországon a 21. század elején, melyek a legfontosabb meghatározóik, s milyen mértékű egyenlőtlenségek léteznek e tekintetben. Elemzéseink segítségével a családi háttér, a lakókörnyezeti tényezők és az egészségügyi ellátórendszer elérhetőségének gyerekbetegségekre gyakorolt hatásáról kapunk a korábbinál teljesebb képet. Egyéni szintű, adminisztratív adatbázisokat használunk, melyek a vizsgálat fókuszában álló populációt teljes mértékben lefedik, és amelyeket a korábbi kutatások nem elemeztek ilyen átfogó, egységes szemléletmódban. A kutatás négy projektet foglal magában:
- Társadalmi státus és gyerekkori egészség: jövedelemkülönbségek és krónikus gyerekbetegségek
- A születéskori egészség összefüggése a családi háttérrel, az anyai egészséggel és a helyi mikrokörnyezettel
- A társadalmi környezeti tényezők és az egészségügyi ellátó rendszerhez való egyenlőtlen hozzáférés hatása a gyakori krónikus gyerekbetegségek előfordulására.
- A szilárd tüzelőanyagokkal való fűtés hatása a gyerekek légzőszervi megbetegedéseire.
A kutatás vezetője Kertesi Gábor, résztvevői: Hajdu Tamás, Kézdi Gábor és Varga Júlia. A projekt 2019. december 1-jén indult, futamideje 48 hónap.
Befelé és kifelé irányuló közvetlentőke-befektetések Ausztriában és Magyarországon – egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat
A kifelé és befelé irányuló közvetlentőke-befektetések kutatása nem új terület, mind Ausztriában, mind Magyarországon rengeteg tanulmány foglalkozik a befektetők motivációval, a befektetéseknek a küldő és még inkább a fogadó gazdaságokra gyakorolt hatásával, a befektetéseket meghatározó tényezőkkel. Azonban egyre több tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy az eddig használt adatok és módszerek több problémával terheltek. Így kutatásunk újfajta adatokkal (az IMF-OECD BPM6 és BMD4 ajánlásai alapján összeállított új FDI-adatok, illetve vállalati kutatásokból nyert adatok) és a két ország összehasonlításában vizsgálja a következő kérdéseket: Melyek a két országban általában a közvetlentőke-befektetéseket befolyásoló legfontosabb tényezők az országok és a városok szintjén, különös tekintettel a tudás-intenzív tevékenységekre? Hol fektetnek be az osztrák és magyar külföldi befektető vállalatok, milyen tényezők befolyásolják a befektetési helyszín kiválasztását? Érvényes-e az ú.n. beruházásfejlődési út elmélet a két országra, vagyis gazdasági fejlettségi szintjük növekedésével változik-e a nettó befektetési pozíciójuk (a kifelé és befelé áramló tőkebefektetések különbsége)? A vállalati szintű adatok és elemzések alátámasztják-e az ökonometriai elemzések eredményeit? A projekt 2019. december 1-jén indult, a hároméves kutatás vezetője Sass Magdolna (MTA KRTK KTI), az osztrák partner Martin Falk (WIFO). További résztvevők: Szalavetz Andrea (VGI) és Tabajdi Gabriella (PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem).
