Absztrakt letöltése pdf-ben
Az Absztrakt az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont új, rendszeres hírlevele, amely közérthető és olvasmányos formában tájékoztat a központ három intézetében zajló munkáról, eredményekről, nyilvános programokról, közgazdaságtanról, regionális tudományról és a kapcsolódó tudományterületekről. Célunk, hogy betekintést nyújtsunk munkánkba és közelebb hozzuk a tudományt a mindennapi élethez.
Esszék
|
Robotizáció és oktatás
Varga Júlia (tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI)
A napjainkban zajló technológiai változások, az intelligens és mobil robotok, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás alapjaiban alakítják át életünket és a munka világát. A McKinsey Global Institute tanulmánya szerint a következő évtizedekben az állások 45 százaléka fog megszűnni. Az ilyen és hasonló előrejelzések hibahatárairól megoszlanak a vélemények, az azonban nyilvánvaló, hogy a munkaerőpiacon fokozatosan felértékelődnek azok a készségek, amelyekkel egyelőre a számítógépek nem tudnak versenyezni. Melyek lehetnek a foglalkoztatás alapkészségei a 21. században? Mit tehet az oktatási rendszer az új nemzedék munkapiaci sikere érdekében? Varga Júliának (KTI) az Ellensúly közéleti folyóiratban megjelent tanulmánya érdekes adatokkal szolgál e kérdésekben. Tovább
|
Mérlegen a Libra, a Facebook új „világpénzprojektje”
Kerényi Ádám (MTA KRTK VGI, tudományos segédmunkatárs)
Nyár elején a Facebook által fémjelzett üzleti szövetség egy új, világméretű pénzügyi projektet jelentett be. Ha a tervek megvalósulnak, akkor a Libra segítségével ugyanolyan egyszerű lesz digitális pénzt juttatni a világ bármely pontjára, mint a Facebookon üzeneteket vagy fotókat megosztani. A genfi székhelyű Libra nonprofit szervezet alapítói között a Facebook pénzügyi szolgáltató cégén, a Calibrán kívül sok ismert piaci szereplő található. A teljesség igénye nélkül a Mastercard, a Paypal, a Spotify, a Vodafone, a Booking és az Uber is a társulók között szerepel. Az alapítók elsődleges szándéka a nemzetközi pénzátutalás költségeinek csökkentése, valamint a pénzügyi szolgáltatások elérhetőségének kiterjesztése a fejlődő országok lakossága számára. Azt az elképzelést, hogy a pénzügyi szolgáltatásokban csak részben jártas befektetői csoport képes lenne egy ilyen ambiciózus pénzügyi vállalkozást a beindítás pillanatától kezdve sziklaszilárdan működtetni, a központi bankok, vezető politikusok, törvényhozók kétkedve és rendkívüli távolságtartással fogadják. Kerényi Ádám (VGI) blogbejegyzése bevezet bennünket e merész pénzügyi vállalkozás terveibe ismertetve a Libráról napvilágot látott mítoszokat és cáfolatokat. Tovább
|
Gondolatok a habituseljárások értelméről
Fertő Imre (MTA KRTK KTI, igazgató)
A Statisztikai Szemle májusi számában olvashatunk a hazai gazdaságtudományi habituseljárások nemzetközi összehasonlításáról és a gazdaságtudományi felsőoktatás neves szakembereinek a habituseljárásokkal kapcsolatos álláspontjáról. Ezen írások részeként jelent meg Fertő Imre (KTI) három témakörre épített közleménye is: van-e szükség a meglévő teljesítményértékelési rendszerek mellett habilitációs eljárásra, kell-e és lehet-e ezeket a különböző intézményekben egységesen szabályozni, valamint hogy miért lenne érdemes fellépni a felsőoktatás belterjessége ellen. Tovább
MTA doktori disszertáció
|
Az állam szerepe a kockázatitőke-piacon. Karsai Judit (KTI) ez év júliusában szerezte meg az MTA doktora címet a kockázati tőkepiac témájában benyújtott disszertációja sikeres megvédésével. Mint ahogy Szerb László (PTE) opponensi véleményében olvashatjuk, a kutató nem csak Magyarországon tekinthető a kockázati tőke vezető tudományos szakértőjének, de ismert a fejlett világ országiban is. Furcsa pár. Az állam szerepe a kockázatitőke-piacon Kelet-Európában című doktori disszertációja és a 2012-ben megjelent A kapitalizmus új királyai. Kockázati tőke Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban című kötete együttesen reprezentálják tudományos pályájának eddigi eredményeit. A doktori disszertáció tézisei, bírálatai és a kutató válasza az MTA honlapján olvashatók. Tovább
Kutatások
|
Sánta János nagyvállalkozó esete. Közel húsz éve indult Laki Mihály, Szalai Júlia, és Vajda Ágnes kutatása, amely a rendszerváltás utáni magyar nagyvállalkozók történeteit tárja fel, rámutatva az ezekben fellelhető mintázatokra, hasonlóságokra. Élet- és vállalatinterjúik, dokumentum- és adatelemzéseik alapján a kutatók több ízben bemutatták már a tipikusnak tekinthető életpályákat és az azokhoz rendelhető vállalatépítési stratégiákat. Laki Mihály legújabb cikke, ennek a kutatásnak folytatásaként, Sánta János dohányipari nagyvállalkozó történetét dolgozza fel. A vállalkozó nevét a dohánytermékek piacának legutóbbi átszabályozása kapcsán lehetett megismerni, de az írásból kiderül, hogy Sánta ennél jóval korábban, még a kilencvenes években lépett a piacra. Története, stratégiái részben beilleszthetők a kutatás korábbi tipológiai keretébe, számos ponton azonban egyedi elemeket is hordoz. Tovább
|
The Hungarian Labour Market, 2018. A nemzetközi kutatói közösség számára már angolul is elérhető a Közgazdaság-tudományi Intézet munkapiaci évkönyvsorozatának legújabb kötete. A hazai munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató Munkaerőpiaci Tükör sorozat a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika segítése céljából indult el 2000-ben. A kötet Közelkép fejezete mindig az adott év legfontosabbnak ítélt munkapiaci témájáról tartalmaz részletes elemzéseket. Az legutóbbi kötet szerkesztői, Fazekas Károly és Szabó-Morvai Ágnes (KTI) a nők munkaerőpiaci helyzetét helyezte a középpontba, ezzel együtt a férfiak és a kétkeresős párok munkapiaci helyzetéről is képet alkothatunk belőle. A tanulmányokból kiderül, mely szektorokban találunk nagyobb eséllyel női vezetőket, hogyan alakultak a jövedelemkülönbségek, melyek a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek mérési eszközei, hol állunk az európai átlaghoz viszonyítva, milyen változásokat tapasztalhatunk a nemek szerinti tanulmányi eredményekben. Tovább
|
A magyar befolyás változása az Európai Unió Tanácsában. Az Egyesült Királyság kilépési szándéka váratlan helyzet elé állította az Európai Uniót. A „brexitelésre” vonatkozó szabályok ugyan mindig is léteztek, a gyakorlatban azonban láthatjuk, hogy a folyamat keményen próbára teszi az unió intézményrendszerét, a tagállamok adaptációs képességeit. A britek lépése fontos kísérlet más országok számára is, hiszen azóta több tagállamban –Görög-, Francia- és Csehországban – is elhangzottak esetleges kilépési szándékok. Kóczy Á. László (KTI) és szerzőtársai játékelméleti eszközökkel vizsgálták meg, hogyan hatna az Európai Unió Tanácsán belüli erőviszonyokra, különösképpen Magyarország helyzetére, ha az Egyesült Királyságot követően egy újabb ország lépne ki az unióból. A tanulmány az Alkalmazott Matematikai Lapokban olvasható. Tovább
|
Merev vagy rugalmas nyugdíjkorhatár? Az öregedő társadalmak nyugdíjgondjainak megoldásában az egyik leghatékonyabb eszköz az átlagos nyugdíjba vonulási kor, az úgynevezett korcentrum emelése. A járulékkulcs emelése vagy a nyugdíj/kereset arány csökkentése politikailag nehezebb, és gazdaságilag sem vonzó. Ehhez a minimális és az általános nyugdíjkorhatár párhuzamos emelésén kívül erősíteni kell az ösztönzőket is, például a rugalmas nyugdíjba vonulási kor bevezetésével. A Közgazdasági Szemlében megjelent áttekintésben Simonovits András (KTI) a témában társszerzőivel közös, 17 éven át tartó kutatásai legfontosabb eredményeit mutatja be. Tovább
|
Magyar–lengyel energiakapcsolatok. Gazdasági és energiapolitikai helyzetét tekintve Magyarország és Lengyelország sok hasonló vonással rendelkezik. E párhuzamosságok az elmúlt évtizedekben jó alapot teremtettek a közös érdekek képviseletére, ahhoz azonban, hogy a kapcsolatok hosszú́ távon tovább fejlődjenek, komplex összehangolt tervezésre, értékláncok megteremtésére van szükség. Erre akkor van esély, ha a maitól különböző gazdasági és energiapolitikai intézkedések születnek. Ahogy Deák András (VGI) és Dominik Héjj (The Aspen Institute Central Europe) Lengyelország és Magyarország: kétoldalú kapcsolatok a gazdaság és az energiapolitika terén című tanulmányukban rávilágítanak, Budapest és Varsó́ valójában egymással versenyeznek egy sajátos, a 22-es csapdájára jellemző helyzetben. Tovább
|
AZ EU szerepvállalása a Közel-Keleten és a Mediterráneumban. A Közel-Kelet a világ egyik legkonfliktusosabb régiója. Európához való közelsége mindig is komoly kihívások elé állította a kontinens döntéshozóit. Miközben az Európai Unió felelős és globális szerepre törekszik, befolyásának sugara leginkább közvetlen környezetére korlátozódik. A világpolitika nagy szereplői –Egyesült Államok, Kína és Oroszország – is fontosnak tartják, hogy az Európai Unió hajlandó és képes legyen bizonyos feladatokat a szomszédságában is ellátni. A 2016-ban elfogadott globális európai uniós stratégia ebben a viszonyrendszerben teremtett új helyzetet: a Mediterráneumnál jóval messzebbre tolta ki annak a régiónak a határait, ahonnan fenyegetéseket, kihívásokat észlel, és amely térség problémáinak kezelésében részt kíván vállalni. Így szomszédsága immár nem a Földközi-tenger medencéjét jelenti, hanem mélyen belenyúlik a Száhel-övezetbe. Ezt a stratégiát elemzi N. Rózsa Erzsébet (VGI) nemrég megjelent tanulmányában, amely Molnár Anna és Komlósi Orsolya által szerkesztett, Az Európai Unió mediterrán térséggel összefüggő kapcsolata. Párbeszédek és konfliktusok című kötetben olvasható. Tovább
|
A magyar feminizmus a rendszerváltozás után. A nők társadalmi helyzetét jól tükrözik azok az adatok, amelyek munkapiaci helyzetüket mutatják be. Az érem másik oldaláról, az informális, azaz a fizetetlen, reprodukciós és gondoskodási munka világáról sokkal kevesebb szó esik, pedig bizonyos értelemben ez is munkaköltség, amelyet haszonélvezői a háztartásra hárítanak. Reprodukciós szerepüknél fogva valamilyen mértékben minden nő érintett ebben, ennek fokában azonban az elemzők jól elhatárolható különbségeket találtak gazdasági, kulturális, történelmi adottságoktól függően. Míg a nyugat-európai és észak-amerikai feminizmus mögött több évtizedes harc állt a nők felsőoktatásba való bekerüléséért és munkaerőpiaci elhelyezkedéséért, addig e téren Kelet-Európában a legáltalánosabb tapasztalat a túlterheltség, a kettős teher – vagyis a teljes állás és az általánosságban „nőinek” vett otthoni reprodukciós feladatok – összeegyeztethetetlensége volt. Gerőcs Tamás (VGI) és szerzőtársai a Replikában megjelent tanulmányukban áttekintik magyar és nemzetközi feminista mozgalmak hullámait. Tovább
|
Kelet- és nyugatnémet vállalati struktúrák. A német gazdasági csoda egyik alapeleme a Mittelstand – a második világháború utáni NSZK sajátos gazdasági környezetében kifejlődött erős kis- és középvállalati réteg – , a globális piacvezető német nagyvállalatok nagy részének egykori gyökere. Ezzel szemben a keleti országrészben 1990-ig az állami nagyvállalatok jellemezték a gazdaságot, és a Mittelstand vállalatok csak 1990 után jelenhettek meg. A területi megoszlásra jellemző, hogy az 500 legjelentősebb német vállalatról készített, a Die Welt folyóirat TOP 500 Unternehmen 2013-as rangsora alapján 466 vállalatnak a székhelye a korábbi nyugatnémet területen található, míg 34-nek a keletnémet területen. A német feldolgozóipari kis- és középvállalatok nyugati és keleti fejlődési útjairól, az okosgyárak irányába tett fejlesztési irányokról és megvalósulásukról Páger Balázs (RKI) és szerzőtársai a Területi Statisztikában megjelent cikkében olvashatunk. Tovább
|
Magyarországi nagyvárosok a rendszerváltás után. A Budapesttel szembeni ellenpólust a nagyvárosokból vagy azok hálózatából sem a rendszerváltozás előtt, sem azután nem lehetett kialakítani. A főváros nagysága, népességkoncentrációja, intézményrendszere, gazdasági irányító szerepköre, a magyar közgondolkodásban betöltött szerepe egyedi. Mindezt fokozza, hogy a magyar politikai intézményrendszer egyközpontú. Területi szintű decentralizáció – bár több kisebb kísérlet ismert – nem valósult meg Magyarországon. Bár nagyvárosi körben számos térségi szervező funkciót kialakítottak, ám ezek – a centralizált közigazgatás és nemzeti fejlesztés, a különféle állami funkciók erős központosítása miatt – nem voltak képesek a „fővárosmítoszt” ellensúlyozni. Rechnitzer János (RKI) Tér és Társadalomban megjelent tanulmányából a magyar nagyvárosfejlődés elmúlt 30 évét követhetjük nyomon. Tovább
|
Polarizáció vagy felzárkózás – a magyar régiók jövője. Magyarországon is megfigyelhető az a már sok helyen leírt jelenség, hogy egy ország nemzeti szintű gazdasági felzárkózása – átmenetileg, de akár tartósan is – a belső területi különbségek felerősödésével jár együtt. A globális pénzügyi-gazdasági válság kezdete óta egyre inkább előtérbe kerül az a kérdés, hogy hátráltatja-e a területi különbségek növekedése a nemzetgazdaság fejlődését, amit azonban vállalni kell a nemzetgazdaság egészének a fejlődése érdekében. A piaci erők önmagukban a Magyarországhoz hasonló fejlettségű országokban a polarizáció irányába hatnak, s ezt a tendenciát tovább erősíti a csak névleg térsemleges kormányzati ágazati szakpolitika. Zsibók Zsuzsanna (RKI) Területi Statisztikában megjelent tanulmányában területi GDP-számításokra alapozva vetíti előre a 2020 és 2050 között várható regionális gazdasági növekedési pályákat. Eredményei arra utalnak, hogy a GDP területi különbségei – ellenható területpolitikai beavatkozások hiányában – a múltbeli polarizációs trendeket fogják követni. Tovább
|
Miért vétózták meg az uniós klímaterveket? Csehország, Észtország, Lengyelország és Magyarország ellenállásán bukott meg az Unió 2050-es szén-dioxid-semlegességi célkitűzése. Az elfogadott közös nyilatkozatba végül csak az került bele, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásainak és a jelenlegi, 2030-as uniós céloknak. Hogy az ellenállás mögött mely tagállam esetében milyen érvek húzódnak meg, kiderül Szabó John (VGI) angol nyelvű blogbejegyzéséből. Tovább
EU Mozaikok
|
A Szegedi lézerközpont. Az Európai Unió történetében először döntött arról, hogy posztszocialista európai uniós tagállamokban hoz létre egy európai jelentőségű új kutatóintézetet. A nagy energiájú lézerekkel foglalkozó Extreme Light Infrastructure (ELI) új létesítmény az Európai Unió alapvető kutatás-fejlesztési, versenyképességi, foglalkoztatási és kohéziós céljainak elérését segíti. Hozzájárul a kelet-közép-európai régió Európai Kutatási Térségben (ERA) játszott szerepének erősítéséhez, a nemzetközileg is egyedülálló, élvonalbeli kutatási központ működtetésével a legjobb tudósok, fiatal kutatók megtartásához. Az ELI három európai kutatóintézet egymással párhuzamosan működő beruházása, amelyről Kerényi Ádám (VGI) írásában olvashatunk. Tovább
|
A balkáni modell és az EU. Az Európai Unió intézményeit, kereteit feszegető ellentétek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy mennyire és hogyan képes az Unió az eltérő fejlődési pályákat befutó országcsoportok számára egyformán kedvező vagy legalább elfogadható megoldásokat kínálni. Más szóval: eltérések milyen foka nem veszélyezteti még az integrációs fejlődés jelenlegi fokán szükséges kohéziót? Hol van az a „legkisebb közös többszöröse” az eltérő rendszerű társadalmaknak, amely még normatívan képes alkalmazni intézményi megoldásokat a különféle országokban? Szanyi Miklós (VGI) írásában történelmi környezetbe helyezi a balkáni térség országainak sajátosságait és annak transzatlanti modellel való konfliktusát. Tovább
Színes adatok
|
Forrás: EU-SILC mikoradatok, Munkaerőpiaci Tükör 2017. 76. old.
Background vector created by freepik
Cikkajánló
A munkáltatói járulékkulcs (szocho) 2016 és 2022 között részben megvalósult, részben tervezett csökkentésének szinte mindenki örül, több marad a dolgozónak… ─ Simonovits András: Az erőltetett járulékkulcs-csökkentésről. KTI Blog, 2019. augusztus 22. Tovább
Társadalmi és üzleti innováció – Havas Attila angol nyelvű írása. KTI Blog, 2019. augusztus 15. Tovább
Nem terveztem elmenni az országból – interjú Muraközy Balázzsal. Index, 2019. július 22. Tovább
Sok cég felől aggasztó hírek érkeznek, pedig látszólag minden rendben van a magyar autóiparral – a G7 Szektor rovatában Túry Gábor nyilatkozik. G7, 2019. július 15. Tovább
Ha a kormány lassítani akarja a népességfogyást, akkor béremelésre és bérlakásokra van szükség – Szabó-Morvai Ágnes ismereti kutatásuk eredményét. Index, 2019. július 4. Tovább
Épül az Új Selyemút: így zajlik a kínai soft power kiépítése – Keller Alant Ákos írásában Szunomár Ágnes nyilatkozik. Magyar Narancs, 2019. május 30. Tovább
|
Ajánló a KTI Blogról
Miért tévednek azok, akik kritizálnak bennünket az államadósság lazább kezeléséért – Why Critics of a More Relaxed Attitude on Public Debt Are Wrong. Olivier Blanchard (PIIE), Ángel Ubide (Citadel), The Peterson Institute for International Economics (PIIE), 2019. július 15.
Adam Smith a mi korunk számára – An Adam Smith for our times. Diane Coyle, The Enlightened Economist – Economics and business books, 2019. július 20.
Igen, szabadalmaztatni lehet a találmányt, amely nem létezik –Yes, You Can Patent an Invention that Doesn’t Exist. Timothy Taylor, CONVERSABLE ECONOMIST, 2019. július 25. A teljes tanulmány: Prophetic Patents. Janet Freilich, Fordham University School of Law, 2018. június 25.
A makroökonómiai bizonytalanságok felismerése és árazása – Acknowledging and pricing macroeconomic uncertainties. Lars Peter Hansen, Thomas Sargent, VOX CEPR Policy Portal, 2019. július 22.
|
Megszerzi-e a politika a Fed-et? ─ Is Politics Getting to the Fed? Robert J. Barro, Project Syndicate, 2019. július 23.
A vállalatvezetők politikai adományai – The politics of CEOs. Alma Cohen, Moshe Hazan, Roberto Tallarita, David Weiss, VOX CEPR Policy Portal, 2019. július 24.
Mariana Mazzucato : megmenteni a kapitalizmust önmagától – One of the world’s most influential economists is on a mission to save capitalism from itself. Eshe Nelson, Quartz, 2019. július 22.
|
A tervezés kudarca kudarchoz vezet – Failing to plan = planning to fail: The risk of recessions and the importance of macroeconomic policy in limiting the damage they cause. James Smith, Resolution Foundation, 2019. július 14.
A pénzügyi válságok információs felfogása – The Information View of Financial Crises
Tri Vi Dang, Gary B. Gorton, Bengt R. Holmstrom, NBER Working Paper No. 26074, 2019. július
Mit fizet Kína a külföldi szellemi tulajdonért? ─ Payments from China for Foreign Intellectual Property. Timothy Taylor, CONVERSABLE ECONOMIST, 2019. július 23.
Franciaországban nem működik a társadalmi mobilitás ─ France’s broken social elevator. Tim Phillips interjúja Laurence Boone-nal, VOX Talks, 2019. július 26.
Cass Sunstein könyvei és önazonossága – The Sameness of Cass Sunstein, His books keep pushing the same technocratic fixes. But today’s most pressing questions cannot be depoliticized. Aaron Timms, The New Republic, 2019. június 20.
A kereskedelmi csoportosulások akadályozhatják a világkereskedelmet – Trade wars may ‘bloc up’ world trade. David Jacks, Dennis Novy, VOX CEPR Policy Portal, 2019. július 23.
A kriptovaluták: pénzügyi átverés – The Great Crypto Heist. Nouriel Roubini, Project Syndicate, 2019. július 16.
Új akadémiai csalás: az elfogadott kéziratok szerzőségének adás-vétele – Protecting the integrity of the scientific record from a new kind of academic misconduct. Valentin Bogorov, Clarivate Analytics, 2019. július 23.
|
Programajánló
augusztus 29. Budapest, Weiner Csaba: Eltérő energiaellátás-biztonsági koncepciók Közép- és Kelet-Európában. A magyar, a lengyel, a litván és a bolgár eset, VGI csütörtöki Műhelybeszélgetések
szeptember 12. Budapest, Bokányi Eszter, (Anikó Hannák): Ride-share matching algorithms generate income inequality. KTI szeminárium
szeptember 19. Budapest, Kiss Hubert János: Coopetition in group contest. KTI szeminárium
szeptember 5. Budapest, Túry Gábor: Elektromobilitás az autóiparban, a technológiaváltás hatása a gyártásra és a fogyasztási szokásokra, VGI csütörtöki Műhelybeszélgetések
október 3. Budapest, Ricz Judit, Szunomár Ágnes: Nemzetközi expanziós stratégiák és iparpolitika a 21. században: a kínai és a brazil példa összehasonlítása, VGI csütörtöki Műhelybeszélgetések
november 28─29. Budapest 5th SVOC nemzetközi konferencia: The Role of State in Varieties of Capitalism – „Institutions and Change” Az absztraktok benyújtásának határideje: 2019. augusztus 31.
Publikációk
Bodor Ákos ─ Grünhut Zoltán ─ Ragadics Tamás: Kapcsolati hálók és bizalom a vidéki Magyarországon. Baranyai kistelepülési polgármesterek társadalmi tőkéje. Tér és Társadalom, 33. évf. 2. sz. 2019. pp. 20─40.
Gerő Márton ─ Vigvári András: Közfoglalkoztatás, redisztribúció és helyi hatalom. Esély, 30. évf. 2. sz. 2019. pp. 3–30.
Kónya István: Külkereskedelem, regionális különbségek és a képzettek vándorlása. Közgazdasági Szemle 66. évf. 6. sz. 2019. p. 635─652.
Kovalcsik Tamás ─ Vida György ─ Dudás Gábor: Az országgyűlési választókerületek kompaktságának elemzése Magyarországon. Területi Statisztika, 59. évf. 2. sz. 2019. pp. 188–218.
Major Iván: Will Central and Eastern European countries dismantle the European Union? Contrasting European developments to current trends in the US. Journal of Economics and Public Finance Vol. 5. No. 2. 2019. p. 234─260.
Mezei Cecília: Fejlesztési kényszerpályák. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 2019. 234 p.
Mezei Cecília ─ Varjú Viktor: A helyi erőforrásokon alapuló helyi fejlesztés lehetőségei az átalakuló hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban. Tér és Társadalom, 33. évf. 2. sz. 2019. pp. 41–61.
Nagy Erika ─ Pál Viktor: A gazdaságföldrajzi gondolkodás lassú átalakulása – avagy miért fontosabb még mindig a „hol”, mint a „miért”? Geometodika, 3. évf. 2. sz. 2019. pp. 21–45.
Pálné Kovács Ilona: A magyar önkormányzatok korlátai a helyi gazdaságfejlesztésben. Tér és Társadalom, 33. évf. 2. sz. 2019. pp. 3–19.
Pámer Zoltán: Magyarország és Horvátország határon átnyúló együttműködésének vizsgálata a két ország területi kormányzási rendszerének tükrében. Tér és Társadalom, 33. évf. 2. sz. 2019. pp. 149–166.
Sass Magdolna: Post-transition multinationals. Journal of Comparative Economic Studies Vol. 13. 2018. p. 39─64.
Szunomár Ágnes: Driving forces behind the international expansion strategies of Chinese MNEs in East Central Europe. China Belt and Road Initiative Journal: Research Analysis and Perspectives Vol. 2. No. 1. 2019. p. 15─33.
Vigvári András: Felerősödő határok: Etnikai különbségtevés a magyarországi falusi társadalmakban. Socio.hu, 2019. 1. pp. 113–118.
Varga Gergely – Vincze János: Saver types: an evolutionary-adaptive approach. Society and Economy Vol. 41. No. 2. 2019. p. 263─287.
Szerkesztők: Balabán Zsuzsa, Siposs Zoltán
Olvasószerkesztő: Patkós Anna
Feliratkozás/Leiratkozás
